Miért nem lehetek végre én is boldog?

21 éves múltam, de még soha nem volt párkapcsolatom, és randizni se hív el senki.

Sajnos úgy alakult eddig az életem, hogy nem találtam meg a szerelmet. Nem élhettem át azt a bizonyos első tini(gyerek) szerelmet, amit a filmekben és másoknál lehet látni. Emiatt egész életemben csalódott leszek.

Teltek az évek, és még mindig ugyanott tartok. Elmúltam 21 éves, de még soha egy randim nem volt. Soha nem csókolóztam senkivel.

Középsulis koromban, sok fiúval írogattam, de egyikük sem hívott el randizni. Egyszerűen nem jutok egyről a kettőre.

Telnek az évek, körülöttem mindenki boldog párkapcsolatban él, én pedig egyre magányosabbnak érzem magam.

Kezdem azt érezni, hogy lassan muszáj beletörődnöm abba, hogy senkinek nem kellek.

Én tényleg csak boldog akarok végre lenni, tudni akarom milyen is az a szerelem.

Tudom hogy régebben miattam nem sikerült mert nagyon zárkózott voltam, nehezen nyíltan meg, de ezen az elmúlt évben nagyon sokat dolgoztam. Nagyon nehéz időszakon mentem át saját magam elfogadásával kapcsolatban. Azt hittem, hogyha változtatok és nyitottabb leszek, majd könnyebb lesz, de semmi nem változott.

Én úgy érzem mindent megtettem azért hogy végre valaki fel figyeljen rám, és engem akarjon, de nem…

Ti mit tennétek a helyemben?