Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Túl sokat várok? Hogyan találhatok elköteleződésre kész partnert a 20-as korosztályban, anélkül hogy ismerkedéskor letámadnám?
20-as éveim elején járó lány vagyok, egyetemen tanulok, mellette dolgozom is a szakmámban. Önálló életet élek, el tudom tartani magam.
Nemrég ért véget egy több éves kapcsolatom, amiatt, mert azt éreztem, hogy az exem folyton csak bizonytalankodik bele a jövőbe és csak magára gondol, nem tervez velem. Nekem már lenne arra igényem, hogy a párommal együtt közösen építsük az életünket, együtt fejlődjünk valahová. Több év kapcsolat után szeretnék már arra gondolni, hogy nemsokára házasság, család. Nem rögtön, de úgy bő 5 év múlva kb, még 30 előtt jó lenne gyereket vállalni közösen. Ehelyett exem csak arra gondolt, hogy jaj de fiatal ő még ezekhez, meg utazgatni akar, ő nem tud ilyeneket tervezni. És azt láttam rajta, idegesíti, ha a jövőről kérdezem, nem pedig örül, hogy lenne egy társa benne és örömmel tervezne. Pedig én is szeretnék világot látni fiatalon és utazni. De olyan partnerrel, akivel érzem a bizalmat, hogy majd együtt építjük még tovább az életünket és kész velem elköteleződni, örül hogy velem tervezhet. Nincs merev tervem, van bennem rugalmasság a részletekben (hogy hol, mit mikor, hogyan), de már van kb elképzelésem róla, hogyan szeretnék élni.
Randizgattam nemrég 2, egyetemen megismert sráccal, de mindkettőnél azt éreztem, hogy bár idősebbek nálam ~3 évvel, mindketten még mindig "kamaszok", akik elvannak így, nem sietnek felnőni. Hanem még több évig tanulni akarnak (csúszás vagy továbbtanulás miatt). Persze mellette dolgozgatnak, de annyira nem érdekli az őket, meg még ilyen olyan terveik vannak.
Exemnek is nagy tervei voltak, amikben sokat támogattam őt mindenhogyan, de végül azt éreztem, csak én követem és igazodok hozzá, ő nem alkalmazkodik. Nem szeretnék megint ilyen szerepbe kerülni.
Úgy érzem, én kész vagyok valami közöset építeni, partner lenni, de mindenki azt várja, hogy minden úgy legyen, ahogyan ő magának eltervezte. Mintha nem életre szóló társat keresnének, csak szabadidős partnert.
Nem szeretnék általánosítani, mert nyilván kis környezetben ismerkedem. De most pont olyanokba botlottam, ahol azt látom, hogy a srác még éretlen, önző, nem kész az elköteleződésre. Én pedig már egy érettebb, felnőtt, életre szóló kapcsolatot keresek. És hiányzik a kompatibilitás.
Ti mit láttok, mit javasoltok? Irreálisak az elvárásaim és a félelmeim?
Nyilván elölről kell kezdeni az ismerkedést, hiába akarnám ott folytatni, ahol abbahagytam az exemmel. Csak már nem tudok ilyen "meglátjuk, hogy alakul" alapon belemenni egy kapcsolatba, ahogyan azt 4-5 éve tettem, mert már konkrétabb elképzelésem van arról, mit szeretnék, viszont úgy érzem, nincs olyan sok időm megtalálni.
Hol és hogyan érdemes keresnem? Mire figyeljek, mik az intő jelek?
válasza:Szerintem dolgozzál, tanuljál továbbra is ahogy eddig és mellett és járj társaságba, beszélgess aztán majd látod, hallod ki milyen. Meg szerintem jó lenne ha előbb elengednéd a régit mert az oké, hogy békében vége lett mert nem egyeztek a jövőről alkotott képetek DE az jön le az írásodból, hogy minden második gondolatod körülötte forog még. Aki egy randin oda fog rád figyelni észre fogja ezt venni mert aki olyan férfiban mint te az bizony óvatos és tud úgy kérdezni, hogy a múltadról képet kapjon.
Közelébe nem vagy még semmilyen kapuzárási pániknak úgymond indokolatlan ez a sietség.
Amikor még kerestem én is hasonlóan voltam de ez akkor is riasztó ennyire törtetően. F31
Jó meglátásaid vannak, köszönöm.
Valóban nem sikerült még elengednem az exem, nagyon sokat szenvedtem emiatt a kapcsolatban. És ez a félelem elég görcsös bennem, ami tudom, hogy nem jó. Randin lazán beszélgettem, nem meséltem ilyesmiről, se múltról se jövőről. Hallgattam a partnert és próbáltam megérteni, ő hogyan látja a világot és önmagát benne.
Az az érzés tart vissza a lezárástól, hogy azt látom, mások is olyanok, mint az exem (és persze ezer más tulajdonságban meg ő a jobb).
De amúgy megyek tovább a saját életemmel: barátokkal vagyok, sok idő a tanulás, munka, sport is, tehát elfoglalom magam. Csak érzelmileg hiányzik ez a biztonság. És persze jó lenne látni, kivel, merre alakítsam az életem.
Neked mi segített? Személyes példákat is szívesen olvasok.
válasza:Én 29 éves vagyok, a barátnőm pedig 22 éves. Pont jól illünk egymáshoz ilyen dolgokban, amiket felvázoltál.
3 év korkülönbség semmi, amit írtál. Nekem is talán 26-27 évesen nőtt be a fejem lágya jobban az általad felsorolt témákban.
A saját korosztályomban szeretnék párt találni, nem szeretnék jelentős (5+ év) korkülönbséget.
Miért a 30 az új 20 a mai férfiaknál? Nagyszüleim a húszas éveikben házasodtak és alapítottak családot. Tudom, más idők jártak. Azonban nem látom okát, hogy miért gondolkozik sok korombeli srác úgy, hogy a házasság abszolút csak harmincasoknak való, majd 30 felett akar csak megkomolyodni, házasodni. Persze, ne kapkodjuk el nem megfelelő emberrel, de egy 3+ éves kapcsolatban ahol már együtt is élnek a felek, mégis mire várnak? Szerintem teljesen természetes lenne feltenni a kérdést, hogy akkor most együtt tovább házasság stb, vagy még bizonytalan. Akkor viszont váljunk el, keressünk tovább, mert ennyi idő után a nem egyértelmű igen az egy nem. És nem szeretnék éveket eltölteni egy ilyen kapcsolatban.
Szóval tudom, kézenfekvő lenne a 30-as korosztályban párt keresni, mert sajnos sokaknak eddig tart, míg eljutnak oda, hogy hasonló kapcsolatra van igényük. Azonban én arra vagyok kíváncsi, hogy a saját korosztályomban hogyan találhatom meg a hasonlóan gondolkodókat, mert reménykedem benne, hogy vannak (a mélyen vallásosakon kívül).
válasza:Nem harmincasokra gondoltam. Ha 22 éves vagy, akkor ha max. 3 évvel idősebbekkel randiztál az max. 25 éveseket jelent. Randizz 25-30 évesekkel is.
Nem tudom számodra ez miért olyan meredek. A szüleim között is 7 év korkülönbség van és ők is huszonévesen ismerkedtek meg. 29 évesen nekem is több 20-25 éves ismerősöm van, mint harmincas vagy például ez igaz csak egy külsőség, de simán fiatalabbnak szoktak nézni öt évvel.
válasza:Miért a 30 az új 20 a mai férfiaknál? Nagyszüleim a" húszas éveikben házasodtak és alapítottak családot."
Jó reggelt. Évtizedek óta ez a helyzet, és nem csak a férfiaknál. 20 évesen éppen hogy leérettségiztél, és egy csomó olyan dolog még előtted áll, amire később, gyerekek mellett, vagy a gyerekek kirepülése után nemigen lesz lehetőséged (vagy nem úgy). Nem csak bulizni, hanem tanulni, karrieredben elindulni, utazni, külföldi létet megtapasztalni, stb.
Nagyszüleid korosztályában 10-ből 9-nek nem sok lehetősége volt a kétkezi munkán túl, emellett a világ is jóval egyszerűbb volt (nyolc általánossal átlagosnak számítottál), emellett a párok házasságkötéskor jóval kevesebbet tudtak egymásról, és ha nem passzoltak vagy valamelyikük rossz irányba változott, nagyon-nagyon nehezen jutottak el a válásig (alkoholista férjektől szenvedő családok).
válasza:Szerintem amúgy azon túl, hogy próbálsz komolyabbnak tűnő srácokkal ismerkedni*, más lehetőség nem nagyon van. Amikor már túl vagytok azon, hogy határozottan szimpatikusak vagytok egymásnak, jól érzitek magatokat együtt és értékrendileg is passzoltok, szóval egy kicsit már kezd komolyodni, nagy vonalakban szóba hozzátok a jövőbeli terveket, ennyiből a lényeg nagyjából kiderül.
*: habár mit értünk az alatt, hogy komoly? főleg azok az ismerőseim vállaltak gyereket az átlagnál hamarabb, akiknek az élet más területein nem voltak túl nagy céljaik.
válasza:Köszönöm szépen mindenkinek a választ!
5 és 8:
Érdekes kérdés, miért zavar ennyire. Talán benne van az is, hogy irigylem, hogy a férfiaknak van idejük sokáig gyereknek maradni. Én 18 évesen érettségiztem és bevallom, nem volt még igazán világismeretem, önállóságom, egyáltalán nem éreztem magam késznek a nagybetűs életre. Mégis belevágtam és pár év alatt nagyon intenzíven fejlődtem. Az egyetem, önállósodás nagyon pozitív és tartalmas út volt számomra. Valahogy azt feltételezem, hogy más is tarthatna itt, attól még hogy fiú. Neki miért tartson ez soká? Hátrányból indult? Nem hiszem. Egyszerűen csak nem motivált erre.
Másrészt nem akarom, hogy a fiatalságom tetsszen neki. Hogy attól érezze magát faszának, hogy fel tud szedni egy fiatal lányt, és ezt lássa értéknek. Nyilván, ez látszik valamennyire ismerkedéskor, de ha nem idiótán adja elő magát, attól még kimondatlanul is benne lehet. Harmadrészt pedig a férfiak amúgy is hamarabb halnak, és nekem is a fiatalabb, sportos, feszes test tetszik, nem a pocakot eresztett "aputest", és nem az idősebb. Emellett foatalon mindenkinek több az energiája, jobban bírja a gyűrődést (lásd gyerek). A 27-29 éves pasi 5 év múlva (amikor egyáltalán belekezdenék a babaprojektbe ha van stabil partner) már 32-35 lesz. Lehet, hogy 40 felé már nem lesz kedve éjszakázni a második gyerekkel. Amúgy érdekes, hogy az idősebb nőknél már gyakoribb a fiatalabb partner...
Negyedszer pedig, fiatalon mindenki rugalmasabb, könnyebb összecsiszolódni, kevesebb terhet cipelnek az emberek, általában jobban alkalmazkodnak és kevésbé rigolyásak. Én nem valakinek a kialakult életébe akarok belépni, hanem együtt fejlődni, felfedezni, de úgy, hogy tudom, közös a cél és van rá szándék.
Persze tudom, nem lehet mindent pontosan megtervezni, ez csak egy kb elképzelésem. De majd jön, ahogy épp alakul. De ezek indokolják, hogy alapvetően egyidős partnert keresek. 5 év nem a világ vége.
6: Teljesen igazad van, egyértelműbb életmodell és korlátozott lehetőségek voltak csak akkor.
"20 évesen éppen hogy leérettségiztél, és egy csomó olyan dolog még előtted áll, amire később, gyerekek mellett, vagy a gyerekek kirepülése után nemigen lesz lehetőséged (vagy nem úgy). Nem csak bulizni, hanem tanulni, karrieredben elindulni, utazni, külföldi létet megtapasztalni, stb."
Előző válaszomban talán erre is válaszoltam valamennyire. Ezek egy részét ennyi idős korára már megtapasztalja az ember (mert 18-19 évesen érettségiznek legtöbben). Én is megtapasztaltam ezeket, élvezem is, és még továbbra is fogom csinálni, nem akarom abbahagyni és besavanyodni. De ezeket lehet folytatni együtt is a gyerek előtt. A kérdés alatt írtam, hogy nekem is még kb 5 év, mire gyereket szeretnék vállalni, addig van idő ezekre. És szeretnék is még sok mindent megtapasztalni, ez is jó kötelék, közös élmény. Csak szeretném látni, hogy ezt az 5 évet olyannal töltöm, akinek hasonlóak a szándékai, nem csak ködösít, aztán lelép.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!