Lányok 28 évesen ha még nincs "kész az életem", akkor addig érdemes ismerkednem? Vagy sokan el fognak utasítani, akik már előbbre járnak?

25 éves vagyok, és a magam nevében tudok beszélni, de hátha még gondolkodnak mások is úgy, mint én. :D

Szóval nekem ez egyáltalán nem lenne kizáró ok, sokkal szimpatikusabb ez a hozzáállás, mint amikor valaki pl. időben végez az egyetemmel, de csak kényszerből, és egész hátralévő életében arról fog panaszkodni (nekem), hogy milyen sz.r a munkája. Sőt, a környezetemben elég sok olyan példát láttam (én is közéjük tartozom), aki továbbképzi magát, úgyhogy tudom, hogy attól, mert valaki tanul, még lehet teljes értékű felnőtt.

Nekem az lenne fontos ismerkedésnél, hogy tudjam, hogy az illető komolyan veszi a tanulmányait, van fogalma az önálló életről, pénzkeresésről, illetve a tanulmányait leszámítva is vagy van önálló élete, vagy törekszik rá. Mert egy olyan emberrel pl., aki 3 másik emberrel lakik egy szobában egy koleszban, most tanulja, hogy hogyan kell beindítani egy mosógépet, nem dolgozik, de nem is akar, mert anyu-apu küldi a pénzt (ami max. párizsis zsemlére elég), már valóban nem vagyok egy életszínvonalon, úgyhogy azért jó, ha kiderül, hogy ne egy ilyen diákot képzeljek el. :D

Számomra kérdés lenne, hogy dolgozol-e, illetve milyen lenne az anyagi helyzeted. Na nem úgy, nem a pénzedre utazok. De nekem egyetem után már lényeges szempont, hogy tudjon haladni az életem, meg tudjak engedni magamnak utazást, vagy csak beülni valahova, kaját rendelni, csinálni a hobbijaimat, továbbképezni magam stb. Nekem most már fontos, hogy ebben partner legyen a párom. Illetve bennem nagyon sok kisebbségi érzést okozott, hogy a párom többet tett anyagilag a közös életünkbe ameddig én még csak egyetemre jártam. Illetve gondolom vannak olyan nők, akik már ekkor gyereket szeretnének, az sem nagyon működik így.

De biztos vagyok benne, hogy lesz olyan akinek nem akadály, főleg ha mondjuk csoporttársad az illető