Mit tehetnék, ha tele vagyok indulattal, gyűlölettel és haraggal, de arra vágyom, hogy szeressen valaki?

"Nekem arra van szükségem, hogy ne kísértsen a múlt. Hogy ne emlékezzek rá."

Akkor ne foglalkozz vele, ne molyolj rajta, ennyi.

Kell a pszichológus!

Mindenkinek van múltja, az létezik, eltörölni nem lehet, viszont feldolgozni, kezelni megtanulni nagyon fontos, hogy tovább tudj lépni. Olyan nincs, hogy holnap reggel felkelsz, és minden kitörlődik, hiába vágysz rá.

#15: mondjuk első körben talán el kellene fogadnod, hogy a múlton már nem fogsz tudni változtatni, ami történt, megtörtént. A következményein viszont igenis tudnál, ha akarnál.

Olyan, mintha eszedbe se jutott volna soha, hogy esetleg akár a múltaddal, akár az életeddel kezdeni kellene valamit. Előbbit fel kellene dolgozni, hogy túl legyél végre rajta, utóbbit meg végre el kellene kezdeni ténylegesen élni, nem csak a múlt fogságában rekedt zombiként lézengeni a világban.

"Miért nem történik velem valami jó is?"

Kérlek szépen, azért, mert csupa negatívumot árasztasz magadból, és ezzel a hozzáállással természetesen csak a negatívumokat vonzod magadhoz. Hasonló a hasonlóhoz elv. Legalább azt kitűzhetnéd magadnak célul, hogy a negatívumból egy "semleges", se nem jó, se nem rossz tartományba eljuss érzelmileg. Az már egy haladás lenne. Ehhez persze erőfeszítés és belső munka kellene.