Nők, miért tűntök el szó nélkül?

Elismerem, engem is küldtek már el csúnyán pasik, miután megmondtam, hogy ne haragudjanak, de nem érzem a közös hangot és nem szeretném folytatni a beszélgetést. De egy-két ilyen hülye miatt nem szívódnék fel csendben. Én azt bunkóságnak érezném. Ha megmondom őszintén, hogy nem, akkor utána szórhat rám bármiféle válogatott átkokat, nem fog érdekelni, mert nyugodt lesz a lelkiismeretem.

De vannak olyan srácok, akik normálisan tudják kezelni a visszautasítást, és nem kezdenek el gyerekeskedni. Egy ilyen srácot pedig nagyon mélyre tud nyomni egy ghostingolás.

Úgyhogy kérlek, ne viselkedjetek minden férfival úgy, mint azzal, akivel már volt rossz tapasztalatotok. Ahogy mi nők, úgy ők férfiak sem egyformák.

Aki nem hiszi el, hogy nő vagyok, az bátran írjon privátot, és bebizonyítom. De köszönöm a bizalmat. 😃

És attól, hogy nő vagyok, még nem értem, hogy más nők miért nem tisztelik annyira a férfit, akivel elvileg ismerkedni akartak, hogy legalább elköszönjenek.

Nő és nő között is van különbség... Nem szeretem az általánosításokat.

Privátokra leghamarabb holnap délután tudok válaszolni, mivel nem gyakorin élek, csak szabadidőmben nézek fel ide. Köszönöm a hasznos és őszinte válaszokat!

14 és 15:

Sajnálom, hogy így gondolkodtok. Nem kellene ennyire rosszindulatúnak lennetek.

Egyébként férfiakkal jobban kijövök, és nem gondolom, hogy "mi nők egymás között" jobban megnyílnánk egymásnak. Vannak barátnőim, van, amit velük beszélek meg, de vannak férfi barátaim is, és sok dolgot velük tudok jobban megbeszélni.