Miért olyan nehéz manapság komoly férfit találni?

"De ha egyszer nem jön be és "nincs meg a kémia", akkor hogy akarsz vele aludni, ébredni, kapcsolatban lenni?"

Belépek egy termbe, ott van 20 életkorban megfelelő potenciális partner. Első blikkre 1-2-t szúrok ki, hogy igen, velük kellene megismerkedni.

Tiniként mindent el is követtem, hogy azt az 1-2-t behúzzam, 18-19-re meg azt mondtam, hogy "nincs meg a kémia, nem érdekel". Nyilván ha lemaradtam az áhított max 2-ről (akár azért, mert nem jöttem be nekik, akár azért, mert menet közben kiderült, hogy sudribunkók), akkor közöltem, hogy sehol senki.

Manapság a 20 emberből 1-2-t szúrok rögtön ki, meg még egy párat, akivel megéri leállni beszélgetni. Aztán persze mára sokkal jobb az emberismeretem, gyorsan rájövök, hogy a kezdeti 2 szuper jelölt egy tapló, meg arra is, hogy az aki elsőre nem mozgatott meg bennem semmit, mert csak csendesen szemlélte az eseményt, az ha elkezdek vele beszélgetni, akkor megnyílik, kiderül, hogy értelmes, kedves, hogy van humora, csak éppen kellett neki egy kis idő/türelem/biztatás.

Nem, nyilván nem fekszem le olyannal, akiben semmit nem találok, aki nem vonzó számomra, viszont az évek során megtanultam, hogy rengeteg olyan potenciális jelölt van, akiknél első blikkre nem üt be a villám, de ha adok neki időt és lehetőséget, akkor meglehet a szikra.

Továbbra is tartom, azok az ismerőseim, akik szerint sehol egy normális férfi/nő, azok mindegyike legalább 3-4 emberről lemarad a saját közvetlen környezetében, mert korábban eldöntötte, hogy a fenti példa 20 emberéből neki a 2 tökéletes kell, a maradék 18 meg kuka.

Továbbra sem azt mondom, hogy minden embert el kell fogadni, és mindegyik jó lesz partnernek, csak annyit, hogyha jobban körülnézel, akkor rá fogsz jönni, hogy 20-ból nem 18 a selejt, hanem csak 12.

" Én úgy vettem észre hogy a mai férfiak többségének nincsen semmi önkritikájuk és mindig a nőben keresik a hibát."

A férfiak pont ugyanezt mondják a nőkről.

Ez nekem azt mutatja, hogy ez nem férfi vagy női kérdés, hanem az emberek nagy többségének semmi önkritikája nincs, és mindig a másik nemben keresik a hibát.

(sajnos ahányszor ezt kimondom, mind a férfiak, mind a nők nekem esnek, pedig az, hogy mindkét oldal magára veszi azt mutatja, hogy igazam van)

1, Nem olyan nehez.

2, Te nem is oket keresed, ha masmilyen pasikat fogsz csak ki.

3, Ertelemszeruen a sajat kategoriajukkal ismerkednek, nem veled.

Rosszak a szelekciós szempontjaid.

Egyébként meg túl sokat képzelsz magadról.

- Ha egy züllött, pénzszóró, önző férfibe botlasz, az pech

- Ha kettőbe az is pusztán mázli kérdése

- Még a hátom vagy négy ilyennel találkozol, az is lehet szerencsétlenség

- Ha minden férfi akivel megismerkedsz önző, züllött, pénzszóró, akkor ott már benned van a hiba. Rosszul választasz, rossz típusra buksz, rossz helyen keresel, rossz férfiaknak adsz lehetőséget.

Azt nem lehet kivédeni, hogy az ember pár alkalmatlanba belefusson akár egymás után. Ha viszont valaki sorozatban mindig egyfajta embert vonz be, az már nem a férfiak vagy a szerencse kérdése.

"Az a baj hogy aki tényleg egy rendes tisztességes becsületes nő az mindig a rossz férfiakba botlik bele sok ribi meg megkapja az álompasit"

Te kérdező! Mesélj már, miből gondolod, hogy aki álomférfit kap, az ribi? Miből gondolod, hogy azzal a nővel (és a férfiakkal) van a gond, akik megtalálják a normális párt, és nem veled?

Azt írod korábban, hogy "a mai férfiak többségének nincsen semmi önkritikájuk és mindig a nőben keresik a hibát"

Ezzel szemben te fél bekezdésben sorolod, hogy a férfiaknak milyen hibája van, majd lezárod, hogy persze aki nőként talál normális párt, az meg ribi.

Nem érzed, hogy mindenki szembejön az autópályán?

A külső iránti vonzalom sem komolytalan dolog. Sőt. Hiába tökjó fej, ha amúgy nem jön be.

És nem tekintettem 20-ból 18-at selejtnek, ahogy írtad, csak egyszerűen nem őt keresem, mert nem tetszik a külseje. Pont.