Tényleg csalnom kell?

Szálljatok ki, és a való életben keressetek párt.

A társkeresőkön óhatatlanul mindenki tupíroz, aztán az első találkozásnál megkukulnak.

Ezzel az a baj, hogy fordítva is elsülhet. Lehet nem a jó érzés marad meg benned, amiért beszélgethettél nőkkel, hanem a rossz, hogy ez az egész nem rólad szólt, és még lejjebb csúszhat az önértékelésed (amivel már így is gondok vannak). Lehet találsz egy lányt, aki nagyon szimpi, de ugye nem hívhatod randira, ha megteszed, jogosan akad ki és érzi magát átverve, és ezek mind rajtad fognak csapódni végső soron, neked kell majd megküzdened a bűntudattal is, hogy becsaptál másokat, vagy akár bele is ragadhatsz ebbe az álszemélyiségbe, ami még jobban elszakít a valóságtól, még jobban elodázza azt, amivel szembe kell nézned.

Értsd meg, hogy a külső nem minden. Nekem rengeteg szép ismerősöm szenvedett attól, hogy mindenki rájuk ragadt, nem azért, mert szerették őket, vagy hosszútávon velük akartak lenni, hanem azért, mert attraktívak voltak, lehetett velük villogni. Ez is tud önbizalomromboló lenni, hogy ha csak egy kellék vagy, ha lecserélnek, ha jön szebb, jobb, újabb, és ez is magányos tud lenni. Igazi társat találni senkinek sem könnyű.

Nyilván nehézzé teszi, ha nincs önbizalmad, de hát az igazán ronda emberek is találnak maguknak társat. Nekem volt egy tényleg csúnya, alacsony, sápadt, turcsi orrú, rettenetesen primitív személyiséggel megáldott osztálytársam, aki mindemellé beképzelt is volt (azt hihetnéd, hogy csak kompenzált, de NEM, ennyire nem volt realitás érzéke), és ő szinte mindig talált magának barátot, fogalmam sincs, hogyan csinálta. Most jöhetsz azzal, hogy a lányoknak könnyebb; ez valószínűleg igaz is (már csak az arányok miatt), de a környezetemben lévő csúnya fiúknak is mind-mind megadattak kapcsolatok, csak ők nem voltak ennyire sarkallatos példák.

Én sosem voltam különösen szép (ez régen rettenetesen zavart, és el sem tudom mondani, mennyire magába szívott ez a "probléma"), számtalanszor kaptam meg azt is, hogy csúnya vagyok, ha bulizni mentünk, biztos mindenki a barátnőimre nyomult, én voltam a "vicces lány". Aztán megfigyeltem azt, amit fentebb leírtam, hogy ők ugyanúgy szinglik, ugyanúgy szenvednek, ugyanúgy elhagyják őket, és rájöttem, hogy a szépség nem fontos.

Azóta elhíztam, de mégis boldog párkapcsolatban élek (a páromnak ez az ideálja), nem a külsőségek, hanem a sok belső közös és szép dolog, és az ezek miatt kialakult szeretet az, ami összeköt minket.

Szóval én azt tanácsolom, hogy ne próbálj meg ilyen módszerekkel önbecsülést gyűjteni, mert fordítva is elsülhet, hanem dolgozz azon, hogy tényleg legyen, jól érezd magad a bőrödben, és próbálj meg találni valakit, aki így szeret, ahogy vagy, ne add fel. Ha megtörténik, az igazán, igazán jó és építő lesz majd, hidd el. Regisztrálj több platformra, ismerkedj akár itt is, vagy online játék során (vannak online társasok, meg ilyen nyíltvárós online játékok is), fórumon, ami olyan témáról szól, ami érdekel. Használj több társkeresőt, akár barátkeresőt, akár kép nélkül...

Csináld!

Jó móka lesz és tanulságos. Sokat még fogsz tudni a csajokrol... 😃