Hogy fogadtátok el egy bizonyos kor után (, pl 35 felett, én 37 vagyok), átlagbérért dolgozva (tehát nem 4-5-600 nettók) hogy egyedül maradtok? Könnyen ment? Néha nem rossz?

Szerintem nem a fizetésedtől függ, hogy milyen könnyen vagy nehezen fogadod el, hogy egyedül vagy. Én most 41 vagyok, egyedül. Még nem adtam fel véglegesen, hogy talán valahol mégis rátalálok a páromra, de egyre fogy a reményem. Attól is függ, hogy mi(k) történt(ek) veled, és az(oka)t hogy él(t)ed meg. Engem sok csalódás ért, ezért nem volt olyan nehéz elfogadni.

Én azt mondom: inkább legyél egyedül, mint rossz kapcsolatban.

Sehogy.

39 vagyok, nettó 190-et keresek, és most a nyáron jöttem össze egy okos, művelt, gyönyörű nővel.

Nem kétlem, hogy vannak olyanok, akiknél az általad említett szempont a mérvadó, de én normális nüt kerestem.

En vegul 2011-ben, 27 evesen nyeltem be a fekete bogyot. Ossze kell fogni, es helyreallitani a parkapcsolati piacot.

38F incel

47 feletti vagyok, eü-ben rohadva. 7.5 éve egyedül, de én ezen semmiért sem változtatnék már.

N