Mi van veletek férfiak?

Nem azért a húsz fillérért, de ezzel ugyan mi a bajod, vagy mi a kérdés?

Kifejezte érdeklődését irántad egy férfi. Még a kis játszmáidba is belement: "nagy nehezen rászántam magam, hogy találkozzak vele"... Miért is te teszel szívességet egy találkozóval? Egy randizás nem kölcsönösségen alapul? Ha bejött, érdekelt téged ő is, akkor mi a gond? Ha nem, akkor miért nem ezt mondtad?

Aztán pedig ahogy jobban megismert, úgy gondolta, hogy mégsem téged szeretne élete párjának. Ezt tisztelettel közölte veled, elköszönt, és mindenki folytatja tovább az életét, a párkeresést.

Ez két felnőtt ember ismerkedésének semmi kirívóan szélsőséges elemet nem tartalmazó története, ami nem pozitív véget ért, mert nem jöttetek össze. Van ilyen, de ez a férfi teljesen korrektül viselkedett, nem hitegetett, nem erőszakoskodott, nem volt bunkó.

Szóval hisztikézést be lehet fejezni.

Vagy meggondolta magát, vagy közbejött az életében egy olyan esemény, ami felülírta a terveit.

Szerintem rendes tőle, hogy ezt kedvesen közölte veled, és nem a ghostingot választotta. Nem gondolom, hogy bárki hibás lenne ebben a szituban.

Azt én sem értem, hogy a 16 éves lányát miért kellett belekeverni ebbe az egészbe? Mintha a 16 éves lánya döntené el, hogy melyik nő alkalmas az apja mellé és melyik nem.

Ha egy férfi és egy nő ismerkedik az csak rájuk tartozik, nem kell asszisztálnia az ügyben egy 16 évesnek. Apukának kellene egyedül eldöntenie, hogy az adott nővel szeretne e párkapcsolatot vagy sem. Ha már komolyabb a dolog akkor természetesen bemutathatja a választottját a lányának.

Persze ettől még lehetséges, hogy a kérdezőnél a pasi döntött úgy, hogy nem szeretne több randit, amihez joga van. De a lányát nem kellett volna belekeverni ebbe az egészbe, mert így a leírásból az jön le, mintha a lánya döntené el ki jöhet, és ki nem.

Őszinte volt veled ennyi.

Én is azt mondom, hogy örülj neki, hogy nem lettél kihasználva, nem akart csupán csak néha kufircolni veled.

4-es, 5-ös, nem nektek kell érteni. Senkinek sem kell érteni, csak hisztizés nélkül elfogadni (ez nem rátok vonatkozik), hogy így döntött, és erről időben értesítette a randipartnerét.

Általános - és hozzáteszem jogos - elvárás női részről, hogy egy férfi fogadja emelt fővel a visszautasítást.

Ha viszont egy nő kap visszautasítást, akkor az is a férfi hibája? Egy nőnek nem kellene elfogadnia szó nélkül a "nem"-et, ahelyett, hogy kitalálja, mit hogyan kellene csinálnia a férfinek?

Amit a kérdező itt leírt az ugyanaz, mint a fundamentalista incel gondolkodás: egy tapasztalat alapján általánosít, ráadásul...miért is? Mi rosszat tett a történetben szereplő férfi? Leginkábbis SEMMIT. Szimplán csak elutasított egy nőt, és ezért megkapta, hogy "milyen már ez", meg "nem kellene ebbe a lányát bevonni". De ő meg bevonta, mert így döntött.

Kettős mérce level over 9000!

#8:

Abban teljes mértékben egyetértek vele, hogy egy nőnek is szó nélkül el kellene fogadni az elutasítást. Ez nem kérdés, igazad van, senkire sem erőltethetjük rá magunkat.

De ebben a történetben két kritikus pont volt a kérdező szemszögéből.

Az egyik az általad felvetett elutasítás, amit írtam, hogy egyetértek veled, az #5-ös válaszomban is benne van ("Persze ettől még lehetséges, hogy a kérdezőnél a pasi döntött úgy, hogy nem szeretne több randit, amihez joga van").

A másik kritikus pont, aminek SEMMI KÖZE ehhez az, hogy egy érett felnőtt férfi ne keverje már bele a nőügyeibe a kamaszodó lányát. Ne a lánya döntsön helyette semmiben ami a férfi lelki és testi ügyeit érinti.

Nem hinném, hogy egy kamasznak jót tenne pszichés és szexuális fejlődésének szempontjából, hogy apuka ilyen jellegű ügyeinél asszisztál. Neki a saját korosztályának dolgaival kellene foglalkoznia. Ki lehetne ezt fejteni bővebben, de hosszú lenne.

Te ebben a kérdésben a két dolgot összemostad, de semmi köze egymáshoz annak, hogy el van utasítva a kérdező és mellette mibe keverte a pasi a gyerekét. Ez két külön dolog, külön kell kezelni.

Elutasítani pedig bárkinek bárkit lehet, ebben egyetértünk.

#5 vagyok.