Régóta randizni akar velem, de elutasítja a program ötletemet?

Hát figyelj, az én véleményem az, hogy még ha egy randi is, adjuk full önmagunkat, ahogy 8 év múlva is viselkednénk. Itt jöjjenek ki az ellentétek. És ezt nem rosszból mondom, hogy nem tennék semmit, attól még tepernék. Szóval mivel meg van erről a véleményem, leírnám ezt neki, hogy az nekem nem egy ismerkedős hely. Az más ha ismerjük egymást és járunk, beülünk vacsizni és beszélgetünk. De a vacsi az nem erre van kitalálva, hogy két ember megismerkedjen a mai világban. Filmekben lehet jól néz ki hogy meginterjúztatják egymást, de ez a felállás hogy egymással szemben ültök, már pszichológiai szempontból se normális.

Szóval csak lazan mondanám, hogy sétánál jobban ki tudnánk bontakozni, akár random belökhet egy bokorba és rátaposhat a hátamra, full random dolgok történhetnek. Majd a végén beülhetünk vacsizni ha azt akar (én itt is inkabb főzés párti vagyok, de egye fene, ha be akar ülni valahova. Meg az étterembe is).

Itt win-win szituáció kell. Most kajálhatsz randi előtt is. Neked ez nyilván fura, de másnak meg nem 😀

Mondjuj ha itt kijön a gondolkozási különbség, világszemlélet akkor az első randin emiatt úgy is be fog fuccsolni az egész.

Ha üldögélni akarsz inkább sörözni, borozni menjetek valahová. Étterembe én sem mennék, plane nem menüre valami számomra ismeretlen helyre. És nem a pénz miatt, egyszerűen a kajálás és a mozi nem első randis program.

Szintén nő vagyok, de egy ilyen dumára hogy már többször írtam neked, jaj, nem adom fel, gyere el velem randizni nekem megszólalna a veszcsengo a fejemben, egyáltalán nem mennek vele sehová.

Nekem a te hozzáállásod is fura, Kérdező...

Kicsit úgy jön ki, hogy egy számodra full idegen emberrel szemben gyakorlatilag elváráshalmazt állítasz fel. Anyagiakról beszélsz, meg arról, hogy te mit akarsz, az érzelmi részével nem foglalkozva.

Ha férfi volnék, nálam felejtős lennél, őszintén szólva...