Akiket gyerekkorukban csúfoltak/bántalmaztak az iskolában, ez befolyásolta valahogyan a párkapcsolataitokat?

Szinte sose tudtam igazán elhinni hogy tényleg szeret, hogy tényleg fontos vagyok neki.

És nem mertem én sem egyhez teljes mertékben kötődni, igy a legtöbb barátomat megcsaltam. Talán azert is mert nagyon erősen bennem maradt hogy milyen csunya vagyok, senki nem nyúlna hozzám, stb. Jól esett ha minél többen nőnek tekintenek.

Most ez igy eleg ribisen hangzik, de amiket manapság hallani, ahhoz kepest egyátalan nem volt sok.

Végül belekeveredtem egy bantalmazó házasságba, ami az összes gyerekkori sérelmet felhozta.

Azota ujra férjhez mentem, már ugy erzem rendbe jöttem, van egy rendes férjem, nem is vágyok más férfire, van 2 gyerekem.

Nekem igen. Könnyen ismerkedtem és csajoztam, már házas vagyok, de önértékelési problémákkal küzdök. Ráadásul anno a családom is behódoló típus volt, minket bárki leugatott. A kapcsolataimban, vagy most a házasságomban sem tudom érvényesíteni az akaratom, számomra ez elképzelhetetlen. Hogy az történjen amit szeretnék??? Ááá, ez csak konfliktusokat teremt az életemben, azokat meg nem tudom kezelni.

Fura, de az ismerkedés mindig is jól ment. Ugyanis valamivel ellensúlyoznom kellett a dolgot, ezért tanultam, dolgoztam, érdekes emberré tettem magam. Sportoltam, most is sportolok, diplomákat szereztem, szakmákat tettem le, basszus gitározok, képző művészkedem, vettem autót, motort. Sajnos ezek csak kompenzációk, önmagamat egy szerencsétlen, értéktelen lúzernek tartom. Pedig házas vagyok, a feleségem felső vezető, fittness alakkal, mindenünk megvan, házak, autók, gyerekek, anyagi biztonság. Ennek ellenére nullának érzem magam.

Tehat akkor a csajozasnal az onbizalom szamit, nem a kulso. Mindig ez van szajkozva. Aztan megis.... Hogy-hogynem a legkevesebb onbizalommal rendelkezoknek van fitnesspicsa nojuk.

Vagyis ujfent a blackpill-nek van igaza, a nok alapvetoen nacik, az izlesuk uniformizalt, es nehany jol korulhatarolhato kulso jegyre mennek ra.

40F truecel