Férfiak, ti milyen elnyomásokat, elvárásokat, berögzült egyenlőség ellenes tapasztaltokat szereztetek a párkapcsolataitokban?

Nem vagyok egy szép férfi, sem pedig menő így mindig nehezen jött össze nő. Alapból sose szerettek úgy mint nálam emberileg sokkal rosszabb de jobb képű férfiakat. Amikor volt egy barátnőm akkor azt állította hogy beleszeretett a személyiségembe és sose tisztelt becsült senkit úgy mint engem, de eredetileg nem akart esélyt adni, majdhogynem sírva könyörögtem ki. Barátok voltunk sokáig szóval tudtam az összes viselt dolgáról. Például arról hogy 30 valahányadik nője volt egy tipikus kigyúrt ficsúrnak aki lehazudja a csiillagokat az égről és elképzelt olyat hogy melltte fog a csávó megállapodni. Meg olyat hogy a gimis szerelmének hagyta magát ujjazgatni valami nomád táborban a wc-k mögött.

Nekem viszont másfél hónapot kellett várnom a szexre aztán amikor végre engedte akkor is csak tengeri csillag pózban feküdt. Kicsit később előadta nagy lelkizés keretében hogy neki szexuális traumái vannak, ő fél és ő csak játszotta magát pornós stílusban az előző pasiknak is, valójában neki frusztrációval teli egy együttlét, színtiszta színészkedés. Azt mondta terápiára kezd járni. Persze, hogy pont mellettem jött elő ez, és egy szót sem szólhattam, mert nem zavarhatom meg az önfejlesztési, "gyógyulási" útját. Csakhogy egy idő után elkezdett elmaradozni a szex. Egyszer a vége felé lehet elítélni de követtem amikor elvileg pszichológushoz ment és marhára nem oda ment hanem vásárolgatni a barátnőivel. Szerintem soha nm iis járt terápiára de persze azt mondja hogy caak akkor egyszr maradt el.

Végül olyan szintű probléma volt hogy tanácsot kellett már kérnem és azt a tanácsot kaptam hogy legyek szexibb, rámenősebb, férfiasabb. Így is tettem, de a vége az lett hogy a saját párom belém rúgott hogy szálljak le róla és megfenyegetett hogy szakít velem ha még egyszet így viselkedek. Erre szembesítettem kicsit magával mert nekem is van önbecsülésem és kicsit kérdezősködtem hogy a 30+ partneres szépfiúnak vagy a bugyijában turkáló érzéketlen hülyegyerekkel miért nem beszélt így. Erre kidobott, és elterjesztette, hogy erőszakos vagyok, zaklattam, undorító vagyok. Megrontotta a kapcsolatot anyámmal, rosszhírem ment a munkahelyen, el kellett jöjjöm és végül olyan szinten depressziós lettem, hogy el kellett költöznöm a kisvárosból mert mindenki úgy nézett már rám mint egy elítélt bűnözőre.

Szerintem ez a férfiakat ért egyik legkegyetlenebb elnyomások egyike hogy a mai világban simán meg lehet minket semmisíteni és le lehet hordani mindenféle erőszakos szemétnek. Kritikát pedig nem fogalmazhatunk meg, kötelesek vagyunk szó nélkül tűrni mindent.

#2

Itt frusztrálódsz, hogy a pároda kezdeti ellenvetései ellenére is pont melletted érezte olyan érzelmi biztonságban magát, hogy megossza a traumáit, mert ez azzal járt, hogy nem pornóskodott rajtad , ahogy azt te kifantáziáltad magadnak másfél hónap hiszti és szexért könyörgés után, ahelyett, hogy elfogadtad volna, h nem vagy az esete :D Rendicsek

De hadd találjam ki: szerinted te egy jófej és megértő srác vagy :D

"azt a tanácsot kaptam hogy legyek szexibb, rámenősebb, férfiasabb. Így is tettem, de a vége az lett hogy a saját párom belém rúgott hogy szálljak le róla és megfenyegetett hogy szakít velem ha még egyszet így viselkedek"

Azért nem mindegy, hogy mennyire rámenős valaki és mit ért valaki "férfias" alatt... Ha a párod ellenkezett, de te csak folytattad (és azt ugye nem tudjuk ennyiből, hogy pontosan hogyan), akkor igenis érezhette erőszakosnak a viselkedésedet.