Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A párkapcsolataitok hogyan jöttek/jönnek?
Sodródtok az árral és csak úgy összejön valami? Vagy nagyon sokat kell küzdeni érte, hogy valami összejöjjön?
Én 25 éves vagyok (F), sosem volt kapcsolatom, de ha belegondolok, nem is volt rá soha lehetőségem sem, úgy értem, hogy az ismerőseimet látva, nekik az élet természetes velejárójaként sokszor összejött.
Olyan mintha az emberi életnek lenne egy olyan dimenziója ami számomra elérhetetlen. Szemezés a tömegközlekedésen, buliban, suliban, nekem sosem volt. Van aki nem kapja meg az élettől.
Voltam pár randin tinderről, de nem láttam rajtuk, hogy különösebben tetszenék nekik, nem is lett egyikből sem folytatás.
Sokan nem tudják valamiért elképzelni, hogy ez az illető önhibáján kívül lehetséges. Ahhoz lehetne talán hasonlítani ezt, mint egy ép ember nem tudja elképzelni milyen lehet egy születése óta rokkantnak, és fordítva.
Szóval nektek hogy működik, mennyi erőfeszítéssel jön össze? Vagy hogy lehet hogy csak úgy "alakul"? Én ezt nem tudom elképzelni, mert velem sosem volt hasonló sem.
Nemet, kort írjatok





Nem jók a kommunikációs képességeid. Ez nem csak a csajozásról szól. Ha jól tudnál kommunikálni, akkor lennének barátaid, viszonylag széles haveri, ismerősi köröd. Odamész iskolában, vagy munkahelyen idegenekhez és beszélgetni kezdesz velük. Ugyanez ha valamilyen hobbira jársz, vagy valamilyen nyilvános helyen tevékenységet végzel. Nem kell mindegyik emberrel összehaverkodni, de ha odamész 10-hez, abból csak lesz 1-2, akivel szót értetek. Ugyanez a nőkkel is. Nem kell rájuk UFO-ként tekinteni, ugyanúgy mész oda hozzájuk is beszélgetni bárhol, mintha srácok lennének.
Itt van minden gond forrása.





Én is mindig küszködtem nő vagyok.
Külsőm mindig jó volt, de nem tudtam sose hogy kell flörtölni.
A kapcsolataim csak úgy jöttek, nem tudom. A férfi kezdeményezett. De legtöbbször egyedülálló voltam.















Nő vagyok, nyilván a pasik kezdeményeztek nálam, de sokszor volt olyan, hogy aki bejött volna nekem, az nem kezdeményezett.
A kapcsolataimban meg sokféle helyzet előfordult: volt, akivel működött a kommunikáció és egy hullámhosszon voltunk, és volt, akivel meg nem, nem is tartott sokáig.
Szerintem pasiként nagyon jó kell hogy legyen a kudarctűrő képessége valakinek, hogy ne adja fel az első x kevésbé szerencsés próbálkozás után. Aztán persze olyan is van, hogy valaki úgy általában nem vonzó a másik nem számára, nyilván neki még nehezebb.
De egy férfi, ha csak nem akar egyedül maradni, nem engedheti meg magának, hogy "sodródjon az árral", férfinak kell lenni, és meg kell futni a kötelező köröket.
A Tinder (és az összes társkereső)szerintem pont vakvágány ebből a szempontból, mert túl direkt, és éppen a spontaneitás varázsa veszik el. A saját teljes környezetemben egyetlen olyan párról tudok, akik társkeresőn jöttek össze, és kapcsolat is lett belőle. AZ ÖSSZES általam ismert párkapcsolatot az élet hozta, és az, hogy a pasi oda mert menni a nőhöz, és kezdeményezett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!