Az incelek a panaszkodás helyett miért nem mennek el egy prostihoz?

#18: Hagyd, úgysem fogják soha elismerni, hogy ha jó pasi, számukra vonzó, kívánatos, akkor minimálisra csökkentik a szűrőfeltételeket, ha viszont nem jön be, akkor meg sem akarják ismerni.

Amivel nincs baj, a baj azzal van, hogy itt meg azt hazudják, hogy nekik mennyire a személyiség meg a belső tulajdonságok számítanak.

Én nem hazudom azt, hogy Lang Györgyi megszépülne a szememben bármilyen belső tulajdonságától vagy a személyiségétől.

Ahogy azt sem, hogy egy Palvin Barbi tudna olyan szintre süllyedni (az alapvető ápoltságon, igényességen túl, illetve a mentális betegség olyan fokán, amikor esélyes, hogy levágja, leharapja a farkam), hogy még szex céljából is visszautasítsam.

De a nők valahogy cikinek érzik ezt a tényt bevallani, hogy van az a férfi, akivel szexelnének, mert annyira jó pasi és ha elhagyná őket, nem akarna többet se lenne akkora baj.

És van az, aki maximum rengeteg pénzzel tudna kompenzálni, vagy azzal sem.

És a kettő közötti átmenetek.

#26: Alfa-béta vonal van. Az alfaság a nyers, ösztönös szexualitás, a bétaság pedig a hosszútávú tervek, hideg racionalitás.

Ritka a teljesen szélsőséges típus, ezeket szoktam példákkal leírni. A teljesen szélsőséges alfavadász nő a butuska naiv csaj, akit a sokadik pasi ver át vagy rosszabb esetben bántalmaz, futtat, élősködik rajta, mert képtelen a rózsaszínködön minimálisan is átlátni, ha mások látnak át helyette, akkor csak gonoszok, akik a boldogságát akarják tönkretenni.

A teljesen szélsőséges bétavadász típus pedig a már kislány korában is öntudatos, határozott, karrierista nő, aki sosem engedett az alfák csábításának, de gyakran még a saját szexualitását is elfojtja.

De a társadalom többsége a kettő között van. Ezek azok, akik dinamikusan, rugalmasan változtatják a szűrőfeltételeiket attól függően, hogy milyen arányban tekintenek egy férfit alfának (szexuálisan vonzónak) vagy bétának (céljai eléréséhez szükséges eszköznek).