30 éves elvált nőként egy gyerekkel még találhatok rendes párt magam mellé?

"A húspiac az húspiac akármilyen értékes vagy gyarló valaki egyébként, ott mindenkit skatulyáznak."

Mint mondtam, engem nem érint, másrészt pedig a nőismerőseim többsége talált 30-40 évesen, vagy akár még idősebb korában is olyan férfit, aki nem megalkuvás számukra. Szóval a való élet nem azt igazolja vissza, amit itt nap, mint nap írnak.

De nyilván nehezebb 30 felett, meglévő gyerekkel párt találni, de ez nem jelenti azt, hogy az ember az értékes perceit egy olyan emberre kell, hogy kibaxxa, akivel régebben szóba sem állt volna, és legbelül még mindig fintorog rá. Nem kell rettegni az egyedülléttől.

De azt felejtitek el, hogy egy piacon nem csak a csóró fanyalgók vannak, akiknek a rohadt húsra sem futja. :D Én sem vagyok érintett a témában, nincs gyerekem és nem vagyok még 30, de amúgy nektek feltűnt, hogy a nőkre minden életkorban és minden élethelyzetben van akkora kereslet, hogyha kicsit összekapják magukat, könnyedén válogathatnak? :D

A piac mindenkit beáraz és egyelőre úgy tűnik, hogy a nálatok jobb parti férfitársaitok is nálatok rugalmasabbak sokszor. Láttam én már mindenféle nőt mindenféle férfivel, sem a kor, sem a gyerekek száma nem adott okot nekik arra, hogy alacsonyabbrendűnek higgyék magukat. Nem ezen múlik a szerethetőség, sem a vonzerő, max a ti fejetekben.

És ti még egy magamfajta gyerektelen fiatal nőnek is képesek vagytok azt mondani, ha hűséget vár vagy azt, hogy a férfi mosakodjon naponta, hogy adja lejjebb az igényeit, szóval köszönjük szépen, de nem kell a rizsa, majd mindenki kitapasztalja magának, hogy mit várhat az élettől. És ha az nem tetszik neki, még mindig lehet egyedül.

"És ti még egy magamfajta gyerektelen fiatal nőnek is képesek vagytok azt mondani, ha hűséget vár vagy azt, hogy a férfi mosakodjon naponta, hogy adja lejjebb az igényeit"

Mekkora igaz...

Amúgy én bevallom, hogy emiatt bosszús vagyok, mert zárkózott, neten nagyon aktív 16-20 éves lányként hatással voltak rám ezek, és sok fiatal évemet baxtam el azért, mert leépült az önbizalmam, és elhittem, hogy egy olyan pasi, aki tetszik is, úgysem becsülne meg.

Már rég kijöttem ebből, de nagyon nem akarom, hogy más nő átmenjen ezen, hogy legbelül szomorú, hogy egy közepes/nem vonzó csókával "kell" lennie, és titkon, bűntudattal átitatva vágyik másra folyton. Az legrosszabb az egészben az, hogy az egész felesleges, a sztereotípia, amire alapul, szemen szedett hazugság.

23. Na de kik mondják ezeket? Az a baj veletek nőkkel is, hogy nem a normális átlag fiúk miatt van önbizalomhiányotok, hanem olyan pasikra gondoltok, akik full extrásak. Ilyenkor persze hogy kevésnek gondoljátok magatokat. Nem kell állandóan azt mondani, hogy a férfiaknak kell fullos insta álomtestű nő. A nőkkel ugyanez a szitu, ha pasi, akkor minden nő az ideálját képzeli el, akkor jön elő az, hogy ő egy ilyenhez kevés.

Amikor azt mondod hogy "TI férfiak", az azt jelenti hogy a saját álompasitok.

"nem a normális átlag fiúk miatt van önbizalomhiányotok, hanem olyan pasikra gondoltok, akik full extrásak."

Először is, csak VOLT.

Másodszor pedig, nem az átlag és nem is a full extrés pasik miatt volt, hanem a barmok miatt, azok pedig bármilyen külsejűek lehetnek.

Van azóta rohadt jól kinéző párom, és soha többé nem fogom magam kevésnek érezni, mivel nem is vagyok az. Folyamatosan udvarolnak számomra 10-es skálán 8-9-es pasik is.

Pontosan, nem az átlag teszi ezt, hanem pont az, aki az átlagos elvárásoknak sem tud megfelelni, ezért elhiteti veled, hogy magasabban van a léc, mint amennyit érsz.

Undorító.

Szerencsére elég objektív mutatókat használok ahhoz, hogy józan paraszti ésszel egyértelmű legyen: amire vágyom, azt megtanultam nyújtani is, magyarul kurvára elvárhatom.