Mi a probléma azzal az ötlettel, hogy segítsünk idejutni nepáli/nigériai nőket, hogy kapcsolatba kerüljenek egyedülálló férfiakkal?

"Egyszerűen kevés a nő."

Egy csomó szingli nő van. A fiatal korosztályban egy nagyon nagyon kicsivel több a férfi, de mivel bőven vannak szingli lányok, nem ez az oka, hogy neked nincs barátnőd.

"egy Stacy -t láttam nyalni -falni egy hivatalos incel mém kinézetű embert."

Látod? A ronda pasiknak is van nőjük, ha amúgy normálisak.

"Egy nigériai nő olyat lekever neked, ha ezt előadod neki, hogy körhinta lesz a fejed."

Te szándékosan röhögtetsz?

"Incelek: Végre lenne lehetőségük elmenni randizni, ahol a személyiségüket is figyelembe vennék, nem csak a kinézetüket."

Hát persze, egy nő, akinek az egyetlen (látszólagos, hisz végül cseverből, vederbe jut veletek) kiugrási lehetősége az adott férfi, majd kizárólag a személyiségét fogja nézni.

Ki kell, hogy ábrándítsalak. A nő azt nézné ebben az esetben, hogy mit tudsz adni, anyagi, lakhatási és biztonsági szempontból, tehát, mit nyer azzal, ha veled van. Sehol nem játszana az aranyember jellemed. Aztán, idővel a többség rájönne, hogy sokkal több lehetősége van, mint amit otthon látott. Sok közülük fejlődni akarna, ha másért nem, hogy ne kefélgesse valaki kedvére, aki a háta közepére nem hiányzik. És/vagy találna olyat, akibe beleszeret, aki "kimenti". Mert az ember egy kényszer kapcsolatot csak a feltétlenül szükséges ideig viseli el, ha van más opció. Márpedig, a világ tele van lehetőséggel. Megtanulja a nyelvet, esetleg iskolába jár és hopp, bukott az idilli álomkép az ingyen házicseléd és szexrabszolga kombóról. Vagy simán úgy tervezted, hogy eleve jogfosztottként hozod be őket, ahogy a régi szép időkben a rabszolgák éltek?