Melyiket választanátok gyakoris nők?

67

Épp te alkalmazol kettős mércét, amikor számonkéred egy nőn a "ronda" szó használatát. Ébredj már fel.

Sokat elárul egy elhízott, ragyás test is arról, hogy milyen ember lakozik benne... Van, akinél ez hormonális, úgy kb 3%, a többi lusta, igénytelen, beleszarom, kitartás nélküli, önkritika nélküli... Kellene egy ilyen ember akármilyen külsővel? Nem, kösz kihagyom.

A külső megjelenéshez tartozik egy értékrend is. Főleg ha szélsőséges. Mindenki közvetít magából valamit azáltal, ahogy reprezentálja magát a megjelenésével. Hogy mit vesz magára, mit visel el magán, mivel képes együtt élni. Olyan ez, mint a rendetlen, retkes lakás: attól, hogy valaki szegény, nem kell térdig gázolni a szemétben.

legyen vicces, okos, őszinte, kissé bunkó

velrm figyelmes,

hogy néz ki mindegy csak tetszen

Hű... Nézd kérdező, szerintem nálad súlyos gondok vannak, mind a dühkezeléssel, mind az önértékeléssel, mind az önismerettel.

Egyrészt, az olyan ember, aki nekiáll keménykedni, főleg neten, annak gondjai vannak. És a "de, nem én kezdtem" már az oviban is sovány mentség.

Másrészt, arra verni a melled, hogy a saját véleményed szerint is csúnya nőt is képes vagy megdugni... Érted, attól nem lesz valaki önkéntes adakozó, hogy egyszer engedte, hogy a csövi tolja vissza a kosarat. Főleg nem, ha utána ezzel kérkedik.

Ami a felszínességet illeti, nekem a külső minimálisan fontos csak. Az emberek többsége simán semleges, egy nagyon kis százalék az, aki kifejezetten vonzó, ha nincs róla képem, hogy milyen a karaktere. Ugyanakkor, soha nem jönnék össze (újra) olyannal, aki taszít. Még 18 évesen próbáltam. Akkor még az ember elhiszi, hogy elég, ha a pasi nagyon akarja a dolgot,ha nagyon teper és tesz érted.

Fél évet voltam a sráccal, bár hozzá kell tenni, hogy a jelleme se kifejezetten az a karakter volt, ami nekem vonzó, vagy férfias. Ez is bőven hozzátett a kapcsolat alakulásához. Mindenesetre a kedveskedő, cukker mindenképp illet rá. Soha nem jutottunk el a szexig, mert taszított az érintése. Ha valakinek a külseje taszító, akkor nehezen vált ki vonzalmat, ha pedig ennek ellenére belekényszeríted magad, akkor átfordul az egész undorba.

A párom semleges volt az elején, nem fogott meg, de úgy bajom se volt vele. Az elmentem volna mellette az utcán kategória. Aztán felvillantott olyan tulajdonságokat, amik vonzóak, férfiasak a szememben. Amikor ezt az oldalát látom, mikor épp tudja ezt hozni, kívánom, akár napi szinten is, minden téren, mikor nem....

Mivel, mint írtam, alapvetően önmagában a külső nem mozgat meg, ezért nem fogom tudni, milyen az, mikor eleve attól nedvesedsz, hogy rád néz a pasi. Szóval, marad az, hogy az adja az üzemanyagot a dolognak, hogy, hogy érzem magam vele, hogy mit tud adni érzelmileg. Ugyanakkor, ez egy végtelenül hullámzó dolog és önmagába épp úgy kevés szerintem egy tényleg teljesértékű kapcsolathoz, mintha a külső iránti vonzalom a hangsúlyos.

Egy egészséges kapcsolatban (ahol a felek egészségesen működnek), a kettő egyszerre van jelen. Fizikailag és lelkileg egyaránt nagyon vonzódik a két fél. Szerinted ez felszínesség, közben meg egyszerűen harmónia és egyensúly.