Esténként 5-6 sör elfogyasztása tényleg ekkora gond a nőknek, hogy már több abbahagyta az ismerkedést mikor ezt elmondtam?

Kicsit sok napi 5-6 sör, de ha meg tudod állni, hogy ne igyál, akkor nem vagy alkoholista. Én hétvégente szoktam piálni, főleg haverokkal, azt nem tudom elképzelni, hogy egyedül otthon, nap végén sörözgessek. Max 1 sört megiszok, de ennyi. Olyan volt még, hogy pl. meccset néztem egyedül és vettem jobb féle söröket, de ez is ritka.

Szerintem ez az egész dolog az akaraterőn múlik. Én mostmár kb. 13-14 éve dohányzom úgy, hogy nem szoktam rá. Csak hétvégente gyújtok rá, akkor is csak abban az esetben, ha iszom: pl. kocsmába megyek, vagy valamelyik havernál vagyunk. Hétköznap soha, se munkában, semmikor nem cigizek. Szóval meg lehet állni ezt, szerintem nekem rászokni ezekre a dolgokra baromi nehéz lenne.

El kell, hogy keserítselek.

Az alkoholizmushoz vezető úton jársz bőven.

Olvasd el, mi a különbség a szociális ivás és a kóros ivás között.

Az plusz egy red flag, hogy bizonygatod, hogy nem vagy alkoholista, és magyarázod, hogy miért nem.

Forrás: felepulok.hu

Ki az, aki még nem alkoholista? (A szociális ivás jellemzői)

Alacsony kockázatú, „normális”, vagy más néven szociális ivásnak nevezzük az alkoholfogyasztás azon formáját, amely nem vezet a toleranciaszint emelkedéséhez, és ami mellett még nem érvényesül az alkohol addiktív potenciálja.

Röviden: ez a „csak különleges alkalmakkor iszom” kategória, aminek ismertetőjegyei a következők:

ritkán, ünnepi alkalmakkor,

kis mértékben,

társaságban,

és mindig ugyanannyi mennyiségű alkoholt fogyasztunk.

A „ritkán” jelentése itt évi 5-10 alkalmat jelent, a „keveset” pedig 1-2 egységnyit, (1 egység nagyjából 1 pohár sörnek, 1-1,5 dl bornak, vagy 0,4 dl röviditalnak felel meg).

Ameddig valaki ebben a kategóriában van, nincs mitől tartania – a következő szint viszont már problémát jelent.

A kóros ivás szintje

Ha valaki az imént említett szociális ivást meghaladó módon fogyaszt alkoholt, azt már kóros ivónak nevezzük.

A kóros ivásnak két jellegzetes formája van: az egyik az úgynevezett „TV-ivás”, amely gyakori, heti több alkalommal, vagy akár mindennap történő ivást jelent. Munka után otthon 2-3 sör vagy fröccs, vagy munkatársakkal italozás hazafelé menet stb. Ha ezt valaki szóvá teszi, ezek az ilyenkor elhangzó jellegzetes magyarázatok: „Kell egy kis lazítás, nekem ez jár, én ezt megérdemlem, különben is mi a probléma? Megkeresem a rávalót stb.”

A probléma az, hogy ez a fokozódó gyakoriságú és mértékű ívás vezet el az alkoholfüggőséghez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kóros ivás szakasza férfiaknál nagyjából 10-15 éves, míg nőknél 5-8 éves időszakot jelent, ezt követően pedig már alkoholbetegségről beszélhetünk.

Azt, hogy ez kinél hány év alatt megy végbe rengeteg tényező – örökölt hajlam, személyiség adottságai, családi minta, hány évesen kezdte a rendszeres ivást stb. – befolyásolja.

Én kevesebb italozással is beismerem hogy enyhén alkoholista vagyok.

Kérdező neked miért esik ez nehezedre komolyabb ivási szokások esetén ezt beismerni?

Ha a nő kérdezi hallgasd el, és reméld a legjobbakat

De magadnak felesleges tagadnod