Visszataszító, ha egy nő 30 évesen kezdett dolgozni és akkor is csak valami egyszerűt?

Világjárás után, recepciósként, nem hinném, hogy ez álmai munkája.

Mondanám neki, hogy csinálja ugyanazt, amit eddig.

Nekem se volt meg a lelki békém, amíg nem azt csináltam, amit szerettem.

Valami hosszútàvú célja is van, vagy csak lézengeni a vilàgban?

De ennél is fontosabb kérdés: jól néz ki, szociàlis? Jó vele együtt lenni, jó az àgyban? Szereti az àllatokat?

Jó érzés volt apuci pénzéből utazgatni?

Rosszul vagyok az ilyen emberektől...

Nőként válaszolok. Önmagában pozitívum, ha valakinek az álmainak él, de kérdés, hogy miből finanszírozza? Mármint nem akarok a tárcádban túrkálni, de a világjáráshoz pénz is kell. Ha pedig nem tanulod meg, hogyan kell dolgozni, pénzt keresni, később visszaüthet, ha már nem lesznek pl. a szüleid, akik segítenek fenntartani ezt a színvonalat.

Másrészt meg jó, hogy nem fásultál bele az életbe, hanem élményeket is szereztél, és elmondhatod, hogy azt csináltad, amit igazán szeretsz.