Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Az incelválság megoldását a technológiai fejlődésre kell bízni, vagy szociális intézkedésekkel kell kezelni?
Elképesztő számú magányos, sikertelen, reménytelen férfi tengődik értelmetlenül, a fejlett világban ugrásszerűen növekszik az arányuk. Ennek az okai ismertek.
Léteznek teóriák, hogy ez a trend miképp fog egyszer majd megfordulni. Gyakran felmerül például, hogy a közeljövőben tökéletesre hajazó, egyénileg megkonstruált külsejű és személyiségű robotokkal helyettesíthetők lesznek a barátnők, és idővel a nők majd radikálisan leértékelődnek, de igazából annyi történne csak, hogy a mostani abnormális viszonyok visszaállnának valahová a normális közelébe.
Egy, ennél mérsékeltebb megoldás lenne az, hogy a társadalomban tartósan magányos és reménytelen férfiakat, tehát az inceleket különböző juttatásokkal kompenzáljuk, mivel önmagában a magányos emberek ugyan nem károsak a társadalomra, viszont bizonyított, hogy a munkamorál, a koncentrációs képesség, motiváció, és ezekből adódóan az előállított érték bizony csökken, ezért közvetett módon még általános gazdasági vonzata is van az incelkrízisnek. Tehát első lépésként azonnali szociális juttatásokkal ("incelsegély") segítené az állam a párkapcsolati piac hajléktalanjait, tehát az inceleket, hosszabb távon pedig konkrét megoldásként biztosítana célzottan erre irányuló pszichológiai szakellátást, és indulnának tanfolyamok is, ahol az alapoktól indulnának például önfejlesztő kurzusok, ahonnan 1-2-3 év múlva az egykori incelek már megújult, társadalmilag is elfogadható gondolkodású és megjelenésű emberekként sétálnának ki.
Melyik megoldás jobb, melyik irányba érdemes elindulni?
Pedig ha egyszer ez berobban akkor népszerű lesz, a legtöbb ember egyértelműen úgy érzi, hogy kompromisszumot köt, amikor belemegy egy párkapcsolatba. A kevés jóért vállalja a sok felesleges nyűgöt. Egyszerűen annyi többletproblémával jár, hogy még a sikeres férfiak közül is sokan lemondanak majd róla. A kutyának nem fog kelleni a sok probléma, ha nem muszáj.
Kivételek és egészséges kapcsolatok, ahol mindkét félnek pozitív a mérlege persze vannak, de nem ez a jellemző, és nem kis mértékben ezért is ugyanúgy a felborult párkapcsolati piac, a közösségi média és a modern "párkeresés" abszurd sajátosságai tehetők felelőssé.
Mekkora szerencsénk, hogy te incelként is ekkora szakértője vagy a modern társadalom párkapcsolati mérlegeinek, statisztikával, arányokkal és prognózissal 🥰
Na de tényleg, szerintem mássz vissza redditre trollkodni.
Incelsegély 🤣🤣
Tanulmányozni kellene kicsit, hogy a támogatási rendszer milyen formában működik jelenleg.
Minél több gyermeke van egy párnak annál nagyobb az elérhető állami segítség összege.
Szerinted mennyi az esélye annak, hogy te mint párkapcsolaton kívül élő bármiféle segélyt kapj azért mert... miért is ?!
15
Ja, egyetlen generációváltás során a férfiak átmentek Jack Nicholsonból és Harrison Fordból, nos, ilyen kapucnis pólós, videójátékozós, anyjukkal élő srácokba...
A digitális forradalom eltüntette az ifjúsági szubkultúrák korábban ismert formáit. Manapság is vannak persze felkapott zenei irányzatok, divatok, stílusok, de már régen nem töltik be azt a közösségszervező szerepet, mint a 80-as, 90-es években.
Nem mintha az emberi természet bármit is változott volna. A fiatal fiúk hormonális késztetése, versengési hajlama és vadsága megmaradt – de jórészt már a virtuális térben tör magának utat: videójátékokban, e-sportokban és kommentfalakon.
A mai fiatal fiúk között sok a gátlásos, a bátortalan, a magába forduló – döntően azért, mert elvesznek a videójátékok és az internetes pornó világában. Ez részint elszigeteli őket a külvilágtól és a hús-vér emberi kapcsolatoktól, részint olyan erős impulzusoknak teszi ki őket, ami miatt számukra minden más unalmassá válik.
A magánéleti háttér is sokszor instabil: sok a széteső család, hiányzik a tekintélyes apafigura. Még ha fizikailag jelen is van az apa, a nemi szerepek elbizonytalanodása miatt a legtöbbször nem tudja betölteni a világos elvárásokat támasztó, felelősségteljes családfő funkcióját.
Érdemes-e valamilyen átfogó, rendszerszintű megoldásában reménykednünk a helyzet orvoslására? Aligha. Ha valahol, a technokrata kísérletek itt bizonyosan zátonyra futnak. Legfeljebb az ifjúságnevelés megmaradt helyi szintjein, az iskolákban, a sportklubokban lehet szívós aprómunkával kicsit jobb irányba fordítani a dolgokat. Összetartani a srácokat, támogatni az elesettebbeket, kordában tartani a vagányabbakat; nem elfojtani, hanem értelmes, közös cselekvésbe becsatornázni a fiatal fiúkban dúló energiákat. Ha úgy tetszik: visszavenni a „grundot".
Elég para lenne ez a dugható robot ötlet. Nem fizeted be a havidíjat és elkezd fájni a feje🤣
Vagy szoftveresen állítanak az állkapocs erősségén.
25 Remek, hogy ennyire alaposan körülírtad annak a problémának az OKOZATAIT, amiről én is itt beszélek, már csak az a kérdés, hogy mitől jutottunk el
idáig, mitől vált tömegessé, általánossá az eszképizmus és a nihil.
És itt könyörgöm, nem a menekülőket kell hibáztatni, hanem a borzalmas, elviselhetetlen valóságot, ami elől menekülnek. :D Fordítva ülsz a lovon.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!