Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Az incelválság megoldását a technológiai fejlődésre kell bízni, vagy szociális intézkedésekkel kell kezelni?
Elképesztő számú magányos, sikertelen, reménytelen férfi tengődik értelmetlenül, a fejlett világban ugrásszerűen növekszik az arányuk. Ennek az okai ismertek.
Léteznek teóriák, hogy ez a trend miképp fog egyszer majd megfordulni. Gyakran felmerül például, hogy a közeljövőben tökéletesre hajazó, egyénileg megkonstruált külsejű és személyiségű robotokkal helyettesíthetők lesznek a barátnők, és idővel a nők majd radikálisan leértékelődnek, de igazából annyi történne csak, hogy a mostani abnormális viszonyok visszaállnának valahová a normális közelébe.
Egy, ennél mérsékeltebb megoldás lenne az, hogy a társadalomban tartósan magányos és reménytelen férfiakat, tehát az inceleket különböző juttatásokkal kompenzáljuk, mivel önmagában a magányos emberek ugyan nem károsak a társadalomra, viszont bizonyított, hogy a munkamorál, a koncentrációs képesség, motiváció, és ezekből adódóan az előállított érték bizony csökken, ezért közvetett módon még általános gazdasági vonzata is van az incelkrízisnek. Tehát első lépésként azonnali szociális juttatásokkal ("incelsegély") segítené az állam a párkapcsolati piac hajléktalanjait, tehát az inceleket, hosszabb távon pedig konkrét megoldásként biztosítana célzottan erre irányuló pszichológiai szakellátást, és indulnának tanfolyamok is, ahol az alapoktól indulnának például önfejlesztő kurzusok, ahonnan 1-2-3 év múlva az egykori incelek már megújult, társadalmilag is elfogadható gondolkodású és megjelenésű emberekként sétálnának ki.
Melyik megoldás jobb, melyik irányba érdemes elindulni?
#79
Pér éve a WHO felvetette, hogy fogyatékosságnak minősüljön ha valaki nem tud partner szerezni.
82
A csúnyaság és már az átlagosság kellene a fogyatékos minősítést kapja mert a nők ezt már eldöntötték.
De akkor járjon is segély a fogyatékosoknak!
80) abszolút elegáns és hiteles Stephen Hawking és Oscar Pistorius példáját kiragadva arra jutni, hogy a fogyatékkal élők kilátásai en bloc rózsásak...
Az ÁTLAGOS fogyatékkal élő ember az, aki mondjuk szegregátumban él és vakon vagy kerekesszékben nem tud a szomszéd megyeszékhelyen lévő autógyárban dolgozni. Vagy aki középsúlyos értelmi fogyatékosként intézetbe kerül, mert a családjának sem forrásai, sem kompetenciája nincs a napi menedzselésére. Vagy aki kezek nélkül szinte semmilyen munkát nem tud végezni a környezetében.
És akkor ott vagy te, akivel csak nem szexelnek a nők, valahogy nem látom az álláspontodat :D
Az incelek a szexuális forradalom által kiépült aránytalan, igazságtalan párkapcsolati piac áldozatai. Egyre növekszik az incelek száma, amit ez a nyilvánvalóan rossz rendszer kitermel.
El fogunk érkezni arra a pontra (véleményem szerint már itt tartunk), amikor az államnak be kell avatkozni, két dolgot tehet:
-szabályozza a piacot
-kompenzálja a rendszer legnagyobb veszteseit
Ezek egyáltalán nem irreális elképzelések.
"Ezek egyáltalán nem irreális elképzelések.":
Pedig sajnos azok.
- 35 feletti nők és férfiak: Az egész probléma csak a 30 alatti férfiakat érinti. A korábbi generációk ezzel nem találkoztak, így el se hiszik, hogy létezik egyáltalán ilyen probléma. Nyilván ez nem teljesen igaz, de ha benne élsz az álomban, nem akarsz belőle felébredni. Rájuk nem számíthatunk.
- 35 alatti színesbőrű kisebbség: Ők vagy a saját fizetésükkel vannak elfoglalva és mennek, amint lehet, miközben kipréselik a lehető legtöbb pénzt a társadalomból, vagy mivel nem hat rájuk a modern társadalom, boldog családapaként élnek. Rájuk nem számíthatunk.
- 35 alatti nők és Chadek: Ők jelenleg olyan életet élnek, ami az utóbbi 6000 évben csak a királyoknak adatott meg. Nem áll érdekükben változtatni, tökéletesen megvannak így. Foggal körömmel védeni fogják a jelenlegi rendszert.
- 35 alatti átlagos férfiak: A többségükre sajnos nem lehet számítani. A kisebbségük nagy nehezen benyalta magát egy hosszútávú párkapcsolatba, a többség meg azt hiszi, hogy ha eléggé feminista csúszómászó, neki is menni fog. Ha neked egyszerű emberként is megvan az, ami a többségnek nincs, nem fogod csak úgy feladni, inkább élvezed az ezzel járó státuszt (sajnos ez is van manapság). Az incelek többsége meg vagy 100% -ban elvonul a világtól és egész nap játszik a gépen, vagy abban reménykedve, hogy bejut abba a hosszú távú párkapcsolatban azzal a 4 szinttel alatta lévő nővel, nyomul tovább, amíg ki nem ég benne, miközben itt az oldalon is oltogatja az inceleket.
Társadalmi szintű megoldás akkor lesz, ha a probléma a teljes 50 alatti lakoságot érinti. Ehhez viszont még ki kell várni, hogy a mostani 40 évesek házasságai kifussanak, illetve hogy a jelenlegi 30 alatti férfiak a 40 alattiak táborát gyarapítság.
Tehát ez még legalább 10 év, hacsak nem lesz valami összeomlás.
Egyébként én vigyázó szememet Amerikára és azon belül Kaliforniára vetném. A social media ott kezdődött és ott fejti legrégebb óta a hatását -> ott a legnehezebb férfiként.
Magyarország csak annyiban különbözik, hogy le van maradva 5 évvel. Ha Kaliforniában még mindig a feminizmust tolják, az csak annyit jelent, hogy ha csak nem lesz nyugaton változás, itt is azt fogják tolni 5 év múlva.
"Az incelek többsége meg vagy 100% -ban elvonul a világtól és egész nap játszik a gépen"
Azt be kell vallani, hogy a társadalomból kiszorult csoportok veszélyesek tudnak lenni, ha megvan az önszerveződéshez szükséges szociális szintjük. Az incelek ezekre képtelenek. A szociális igénytelenségük miatt bármilyen önszerveződési kísérletük a hamvába hal. Ezért tengődnek csak anonim online fórumokon, még egy vezetőjük sincs aki összefogná őket. Olyan szintű szorongásoktól szenvednek, ami már a hétköznapokban is gátoljak a puszta létezésüket is.
Ezek a férfiak majd szépen kihalnak a drog és alkohol kombótól olyan 40 éves kor fölött. Tehát ha incel forradalomról beszélsz, az a legutolsó dolog amitől félni kell.
A forradalmakat nehéz előrejelezni. Csak a trendeket látjuk, és az alapján nyilvánvaló, hogy idő kérdése az egész, talán 10 év, azzal egyetértek. Most még a kivárás/beletörődés szakasznál járunk, de ha elég sok hozzánk hasonló összejön, aki az életéből 40 ezer órát meneküléssel töltött elzárkózva a sötétben, akkor törvényszerű, hogy a felszínre fognak törni az indulatok, és onnantól kezdve nem lesz megállás.
Ezt lenne célszerű megelőzni valamilyen módon. A reménytelenség, a kilátástalanság nem vicc.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!