Már végleg elkéstem vagy van még esélyem bepótolni a kimaradt élményeket?

A helyzet az, hogy lassan 24 éves leszek,de barátaim sincsenek. Ami annak köszönhető,hogy amíg középiskolába jártam,soha nem mentem senkivel sehova rettentően önbizalomhiányos vagyok. Az egyetemen egyetlen egy csoporttársam volt akivel az első perctől kezdve megérettem magamat de sajnos végül levelezőn folytatta a tanulmányait. Szóval a helyzet az,hogy még soha nem volt barátnőm,nem csókolóztam és még nem voltam együtt egyetlen lánnyal sem(ölelést,puszit sem kaptam még). Beszélgetni igazság szerint sohasem beszélgettem velük. Egyszer volt, hogy odamentem egy lányhoz de tudtam, hogy nem vagyok hozzá való,sokkal jobbat érdemel és inkább abbahagytam. Utána előfordult,hogy érdeklődött irántam egy lány és felajánlotta a beszélgetésünk után, hogy találkozhatnánk de elmenekültem. Mindig is féltem a nőktől és rettentően kellemetlen érzés fog el a mai napig, ha a közelemben vannak. Ezért inkább elkerülöm az embereket.

Gondolom ez azért van mert nem vagyok hozzászokva az emberek társaságához hiszen sohasem mozdultam ki sehova sem. A külvilág számomra teljesen idegen.

Ha pedig egy ismeretlen lányhoz kellene oda mennem akkor soha nem tudom rávenni magam,mert folyamatosan csak az van a fejemben,hogy miként fog elküldeni. (azon jár az eszem, hogy úgysem vagyok hozzá való, nem vagyok méltó a nőkhöz)