Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért nem tudják elfogadni az emberek ha te párkapcsolatban élsz?
2 és fél éve élek boldog párkapcsolatban. Azonban most az utóbbi egy évben kerültem be egy olyan közegbe ahol egyszerűen nem tudják elviselni ezt az emberek. És ténylegesen nem 1-2 emberről van szó, hanem az összesről szinte. Ezt a közeget egyébként nem úgy értem hogy mondjuk munkahely, hanem valahogy egységesen a baráti társaságom, a munkatársakat, random emberek akik mostanában az életembe kerültek.
Mondok néhány példát mire is gondolok pontosan. A szomszédom fél éve költözött mellém, nálam 2 évvel idősebb csajszi, nagyon jóba vagyunk. Mióta csak megismertem őt azóta szingli, sajnos nem talál magának megfelelő partnert, még tiniként volt egy hosszabb kapcsolata, azóta semmi. Ameddig a saját szerelmi életével foglalkozott addig igazából nem is volt baj, sokszor találkozott már a párommal is, tényleg csak jókat mondott róla. Aztán mostanában már kevesebbet találkoztunk,más ritmusú lett az életünk. Viszont kb 1 hete újra összefutottunk, leültünk beszélgetni és elkezdtem neki mondani hogy legutóbb mindketten kicsit fáradtak voltunk a párommal, picit összevesztünk. De kb aznap este ki is békültünk, minden oké azóta. Erre azt mondta hogy hát anno náluk is így kezdődött ez az egész, talán ideje lenne szakítani. Azóta pedig minden alkalommal mikor szóba kerül a párom azt mondja hogy szerinte mi már a szakítás szélén vagyunk és ez nem lesz hosszú életű dolog.
Mondok egy másik sztorit is. Most volt ugye Valentin nap. Mi csak simán sütizni mentünk a párommal, nem szoktunk nagy feneket keríteni ennek. Kb 10 ismerősöm szólt be aznap, hogy na biztos folyt a nyál nálunk aznap, meg hogy ez a világ legfeleslegesebb ünnepe.
Ez most kettő random sztori ami történt velem, számtalan dolgot tudnék még mondani.
Miért történik ez, miért nem tudják elfogadni a szingli emberek hogy valakinek párkapcsolata van? Féltékenyek talán? Ti hogyan reagáljátok le ezeket?
1!
Hát ha azt mondja hogy szakítanunk kellene akkor csak az van hogy nem tudja elfogadni, nem?
Na mindegy, valóban a negativitásuk lehet a probléma.
2!
Egyáltalán nem beszélek erről folyton, miért tenném?
Mint írtam(de úgy látszik nem sikerült értelmezned) nagyon jóba vagyunk, megbeszéljük egymással a problémáinkat, kivel mi történt és ilyesmi. Az én életemben éppen ez történt, így ezt elmeséltem.
4!
Mikor rákérdeznek hogy mi újság velünk, hogy vagyunk akkor elmondom mi van.
Úgy tűnik kicsit úgy jön le mindenkinek hogy én folyton a párkapcsolatomról beszélek, de itt szeretném leszögezni hogy nem. Elég bunkóság lenne szingli embereknek mesélni hogy mi milyen boldogok vagyunk, nem szoktam ezt tenni. Ha rákérdeznek, akkor mesélek csak, illetve ha valami említésre méltóbb történik.
8!
Miért tartanám magam többre? :D
Mert van egy 2 és fél éves kapcsolatom?
Megnyugtatlak nem erről van szó. A kérdésem arról szólt, hogy miért mondanak folyton negatív dolgokat az emberek a párkapcsolatomról. Nem én kezdekel nekik panaszkodni vagy éppen örömködni, csak akkor beszélek erről ha feljön a szó róla.
Én például szingliként is és párkapcsolatban élőként is alkalmazkodom az adott szituációhoz. Ha a beszélgetőpartnerem szingli, akkor nem kezdek el neki áradozni hogy én milyen szerelmes vagyok, hanem inkább azt erősítem benne, hogy nincs ezzel semmi baj, vagy ha párt keres, akkor pedig szurkolok neki, ha kell tanácsot adok.
Ha viszont kapcsolatban van, akkor persze beszélünk egymás kapcsolatáról, nem panaszkodásként vagy felvágásként, hanem csak addig, amíg mindkettőnknek jó.
A kérdésem arra irányult, hogy miért van az, hogy mostanság a szingli emberek ahelyett, hogy csak sok boldogságot kívánnának szinte azt akarják,hogy szakítsak. Vagy eleve ha ingerli őket ez a téma, akkor minek hozzák fel?
2#esnek van igaza.
Habar azt állítod,hogy nem úgy van.Akkor megpróbálom másként kifejteni.
A magánéletünk tabu.Nincs az a baráti társaság vagy szomszéd,aki barmilyen részletet tudna arról,hogy mi hogy éljük a napjainkat.Ehhez senkinek semmi köze.Ha ilyen próbálkozás,bizalmaskodást érzékelek,mar határozottan le is allítom az illetőt!!
Ezért van az a szitu velünk hogy nem is próbálkoznak be ilyennel az ismerőseink sem.
Tanuld meg határozottan félbeszakítani azt a személyt,aki elkezd elmeleteket gyártani,meg észt osztani!
A jóban levés nem azt jelenti hogy neked sületlen tanacsokat kell végighallgatnod a kedves szomszédodtól!!
50F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!