Miért gondolják sokan, hogy a nőgyűlölők azok mind sikertelen incelek a társkeresésben?

41-es:

Egyetértek! Volt női lakótársam taxis volt, elképesztően tudott káromkodni, utáltam is mellette élni, de az még semmi volt ahhoz képest, hogy férfiakat hogy hallottam beszélni utcán egymás között.

Látom. Pedig semmi rosszat nem írtam.

Egy hasonlatot írnék. Vegyünk egy gyereket, akit születése pillanatától elkényeztetnek. Soha nem mondanak neki nemet. Egy idő után egy elviselhetetlen hárpia lesz belőle.

Ugyanez van ma a nőknél is. Ha mindenki csak teszi nekik a szépet, senki nem olvas be nekik, ugyanez történik velük.

A nemünk eldől a fogantatásunkkor. Abszurdum, hogy előjogok tömkelege jár csak ezért. Senki nem várja a nőktől, hogy 50 kg-s zsákokat vigyenek vagy hasonlókat, de egy emberi, kulturált viselkedést igen!

A férfi, sőt a nem elsővonalbeli férfi is ember; még ha nehéz is ezt elfogadni nekik.

Ez alfa?? Nagyon rusnya szegény. Amivel önmagában nem is lenne olyan nagy baj, mert attól még lehetne szerethető, de ez nem az. Olyan mint a Hufnágel nevezetű nőgyűlölő blogger. Oké hogy csúnya az is, de benne is és ebben is a legtaszítóbb az, ahogy a lelkük (illetve annak hiánya) kiül az arcukra. A gyűlölettől ronda grimaszba van rándulva az arcuk, eszméletlenül visszataszító, ellenszenves alakok, főleg hogy a látszat nem csal, mert tolják is a gyalázkodást, belül is rohadnak.

10/0 ez a pua mester. A soha de soha kategória, nemhogy alfa.

"Egy hasonlatot írnék. Vegyünk egy gyereket, akit születése pillanatától elkényeztetnek. Soha nem mondanak neki nemet."

Mondasz valamit. Azért nem vagytok képesek férfiként magatok után rendet tartani, a háztartásban is szerepet vállalni, mert elvoltatok mindig is kényeztetve, kiszolgálva és a seggetek is ki volt nyalva.

Mert jól esik azt gondolni az embereknek, hogy akivel nem értenek egyet, nem szimpatikus nekik, nem az ő táborukba tartozik, az hibás, gyenge, gyáva stb.

Ez ilyen ösztönös dolog. Az ellenséget minél rosszabbnak kell láttatni még önmagunk számára is.