Mi a véleményetek a szerepváltogató nőkről?

Aki bizonyos szituációban hamar lefekszik akár ismeretlen srácokkal is, más szituációban meg hosszú heteken át randiztatja őket meg teszi a jókislányt.

Aki élete legszebb időszakában, hamvasbőrű álomnőként pénzért válogatás nélkül összefeküdt mindenféle undormánnyal meg mindent bevállalt, majd diploma meg karrier után már azért kiveri a hisztit, ha a felettese szexista ajánlatot tesz neki. Semmi kényszer, csak ajánlat.

Gyengébbek kedvéért: Nem arról van szó, hogy egy nőnek mindenkivel vagy senkivel, hanem arról, hogy a potenciális jelölt férfiakat kezelje EGYENLŐEN.

Tehát ha elmegy randizni, akkor azzal burkoltan beismerte, hogy a szex benne van a dologban. Akkor meg mit szemérmeskedik? Egy buliban leszopott random idegent, mással meg a második, harmadik randin sincs semmi testiség? És ezek után mit gondoljon a srác? Hogy értéktelenebb, mint valami bulizós idegen, akinek egyből odaadta magát a lány? Hogy a bulizós idegennek elég volt egy félmosoly, neki meg már a fél családi hátterét, hobbijait és mindent feltérképezett, de még ez sem elég? Még több információ kell, hogy talán (de csak talán) odaadja magát?

Vagy ha valaki prostitúcióval küzdötte fel magát a ranglétrán, akkor nyilván érthető, hogy ugyanúgy azért erőltette meg magát, hogy később ne kelljen ilyen alantas munkát végeznie, mint mikor aki 20 évesen építőipari segédmunkásként kezdte és 40-50 éves korára ingatlanmogul lett az sem fogja már meg szívesen a lapátot meg áll oda a betonkeverőhöz.

Viszont nem veri a nyálát és főleg nem abba a kézbe harap bele, amiből enni kapott, mert akkor úgy jár, mint Simicska vagy Bige László. És ez is csak azt bizonyítja, hogy a nők többségének nem való ez a farkastörvényekkel uralt világ, ha nem is a konyha, de nekik egy safe space kell, különben az egész világból akarnak safe space-t és hisztiznek, ha nem kapják meg.