Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit csinálok rosszul? 25 éves nő vagyok, de egyszerűen mindig olyan férfiakat vonzok be, akik előbb-utóbb faképnél hagynak.
Nem tudom az okát, keresem magamban a hibákat, próbálok arra gondolni, hogy nem ő volt a megfelelő számomra. Persze, van úgy, hogy valakivel abszolút nem illunk össze, ezt én is belátom. De amikor minden olyan csodálatos, tényleg mesébe illő (legutóbbi 3 éves kapcsolat), olyankor mindig történik valami, egy ominózus probléma, aminél mindig lelépnek mellőlem,vagy először jönnek a kifogások, aztán hagynak faképnél. Az egyik költözni nem akar, a másik 'nem ér rá komoly kapcsolatra', a harmadiknak nem tetszik, hogy szeretem a macskákat, a negyediknek nem jó, hogy nagy családom van.. Mindig van valami, ami miatt nem kellek..
Nem vagyok féltékeny típus, nem követelőzök, nem hisztizek, egyenes, őszinte nőnek tartom magam, aki a párjára felnéz.. Megfontolt vagyok, nem egyből 'jajj minden szép és rózsaszín típus'. Szívesen meghallgatom a társam, segítem őt, amiben csak tudom, házias vagyok, szeretem a rendet, szeretek főzni, takarítani, nem ódzkodok a 'piszoktól', kerti munkától. Szeretek persze kirándulni is, közös programokat csinálni, és nem vagyok prűd sem. Nem vagyok cicababa, de csinosnak tartom magam. Persze vannak hibáim is, de a korábbi felsorolt pozitívumokat nézve szerintem nem vagyok rossz társ. Van saját keresetem, átlagos anyagi körülmények közt élek, művelt, diplomás nő vagyok.
És mégis. Hiába, hogy fiatalabb, idősebb, diplomás, nem diplomás, gazdagabb, átlagosabb anyagilag, senkinek sem vagyok elég jó. Az összesben egy közös volt: mindegyik a szüleivel élt még, akár 22 éves, akár 30.
Mi a baj velem?? Vagy lehet, nem is annyira velem van a gond? Szeretnék már egy őszinte társat, aki hozzám hasonlóan tűzön-vízen átmenne értem.. Akivel egy családot alapíthatok, gyerekekkel, szép otthonnal. Annyira félek, hogy 'nem jut nekem senki', vagy csak olyan lelkileg sérült párt találok, aki alkoholista, vagy bántalmaz, vagy szerencsejátékos, stb.
Van még valaki, aki hasonló cipőben jár? Akár nő, akár férfi. Leírnátok légyszi a 'ti történetetek'?
(A kérdést nem társkeresés céljából osztottam meg, most vagyok túl egy szakításon..)
"nem tudod, mi valós es mi csak időpazarlás. Maga az ismerkedés is hosszú folyamat, aztán még valóban megismerni a másikat, a szokásait, a hobbijait, a családját, a baráti körét.. Aztán már amikor már többet látsz a dolgokból, a dolgokban, a buborék szépen kipukkan.."
Amit valósnak érzel és jó neked, az nem időpazarlás.
Nincs buborék.
Ismerkedni kell és barátkozni, nem rögtön papás-mamást játszani.
"előbb-utóbb faképnél hagynak"
Ha neked nem jó, te is szakíthatsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!