Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit csinálok rosszul? 25 éves nő vagyok, de egyszerűen mindig olyan férfiakat vonzok be, akik előbb-utóbb faképnél hagynak.
Nem tudom az okát, keresem magamban a hibákat, próbálok arra gondolni, hogy nem ő volt a megfelelő számomra. Persze, van úgy, hogy valakivel abszolút nem illunk össze, ezt én is belátom. De amikor minden olyan csodálatos, tényleg mesébe illő (legutóbbi 3 éves kapcsolat), olyankor mindig történik valami, egy ominózus probléma, aminél mindig lelépnek mellőlem,vagy először jönnek a kifogások, aztán hagynak faképnél. Az egyik költözni nem akar, a másik 'nem ér rá komoly kapcsolatra', a harmadiknak nem tetszik, hogy szeretem a macskákat, a negyediknek nem jó, hogy nagy családom van.. Mindig van valami, ami miatt nem kellek..
Nem vagyok féltékeny típus, nem követelőzök, nem hisztizek, egyenes, őszinte nőnek tartom magam, aki a párjára felnéz.. Megfontolt vagyok, nem egyből 'jajj minden szép és rózsaszín típus'. Szívesen meghallgatom a társam, segítem őt, amiben csak tudom, házias vagyok, szeretem a rendet, szeretek főzni, takarítani, nem ódzkodok a 'piszoktól', kerti munkától. Szeretek persze kirándulni is, közös programokat csinálni, és nem vagyok prűd sem. Nem vagyok cicababa, de csinosnak tartom magam. Persze vannak hibáim is, de a korábbi felsorolt pozitívumokat nézve szerintem nem vagyok rossz társ. Van saját keresetem, átlagos anyagi körülmények közt élek, művelt, diplomás nő vagyok.
És mégis. Hiába, hogy fiatalabb, idősebb, diplomás, nem diplomás, gazdagabb, átlagosabb anyagilag, senkinek sem vagyok elég jó. Az összesben egy közös volt: mindegyik a szüleivel élt még, akár 22 éves, akár 30.
Mi a baj velem?? Vagy lehet, nem is annyira velem van a gond? Szeretnék már egy őszinte társat, aki hozzám hasonlóan tűzön-vízen átmenne értem.. Akivel egy családot alapíthatok, gyerekekkel, szép otthonnal. Annyira félek, hogy 'nem jut nekem senki', vagy csak olyan lelkileg sérült párt találok, aki alkoholista, vagy bántalmaz, vagy szerencsejátékos, stb.
Van még valaki, aki hasonló cipőben jár? Akár nő, akár férfi. Leírnátok légyszi a 'ti történetetek'?
(A kérdést nem társkeresés céljából osztottam meg, most vagyok túl egy szakításon..)
Együttérzésem! :(
Jómagam férfi létemre tapasztalom azt, hogy minden igyekezetem ellenére menekülnek mellőlem a nők. Először azt hittem, a külsőm miatt, de egyre inkább jövök rá, hogy az emberek türelmetlenek és egyre kevésbé empatikusak. Megértő, védelmező, lelki-testi társ típusú embernek tartom magam és egyébként Ők is annak mondtak engem, csak valamiért amint egy probléma megjelent, távolodtak, majd a következőnél puszipá. De előtte még bebiztosították magukat másnál, hogy legyen hova továbblépni... Teljesen elkeseredett vagyok, az én korosztályom már mind családot alapított, de legalábbis tervezik a párjukkal, én pedig magányosan tengetem a hétköznapjaim és lassan felemészt az érzés. Így, hogy egyébként is egy új városban vagyok élek teljesen egyedül, még nehezebb, kitörési pont sem sok van, munkám is bekuckózós, hobbim szintúgy.
Hát, én a tipikus faképnél hagyó férfiként tudok hozzá szólni:
Igazából nincs okunk megállapodni. Én szerencsésebb vagyok, van lakásom, autóim, jó egzisztenciám, és hozzá szoktam egy bizonyos szabadsághoz, amit ezekkel elértem. Nem fogok erről lemondani, senkiért. Azt csinálok, amit akarok, és abban a szent pillanatban, hogy bárki miatt korlátok merülnek fel, menekülök azonnal.
Persze agyvérzést fognak kapni a helyi incelek, de a nyers és őszinte véleményem ez:
Itt nincs emancipáció, nincs egyenjogúság, nincs semmi, ami nyomokban egy szintre emelné a férfit és a nőt. Egy rettenetesen ostoba és elmaradott ország vagyunk, ahol a férfinak mindent lehet, a nőnek minden nehéz.
Ha ezt figyelembe veszed, és eléggé alkalmazkodsz, senki sem fog ott hagyni, viszont ezt az áldozatot te tudod eldönteni, hogy meg vagy képes hozni, vagy sem.
"Az összesben egy közös volt: mindegyik a szüleivel élt még, akár 22 éves, akár 30."
A problémád okát ugyan nemtudhatjuk, viszont ezen mondat szerint egyet mondhatok:
Engem semmiképpen ne válassz mert a szüleivel lakó férfiakkal valamiért nincs szerencséd.
Na sok sikert kérdező!
14#
Tényleg megkaptam az agyvérzést köszi!
17
Na ez a probléma!!!!
Kérdrző, ha egy ilyennel összeálsz, mint a 17 es, akkor legalább olyannal tedd, aki a tenyerén hordoz, elvisz szép helyekre, utazni, wellnes, luxusnyaralások...
Amig keresed a nagy őt, legalább ne állj össze egy csóró csődtömeg lúzerrel
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!