Hogyan képes sok ember ennyire felszínes lenni, miközben tele van a világ incelekkel és talán a hozzátok legközelebb álló emberek közt is van egy-kettő?

"Nézd, én még azt el tudom fogadni, hogy valakinek nem olyan könnyű, mint másoknak, akár külső, akár személyiségbeli okokból, vagy mondjuk szerencsétlenül alakultak a dolgai. Simán el tudom hinni, hogy rendes és érdemelne párt. Egy bizonyos korig hihető. Elhiszem ezt egy 20 éves srácról, vagy akár 25, 28...stb., de minél idősebb, annál szkeptikusabb vagyok. Egy 40 éves szűz incelnél már 0% esélyt adok arra, hogy tök rendes"

Na figyi, én pont 28 vagyok, tehát szerinted még a "menthető" kategória vagy mi. De azt látom hogy mivel teljesen esélytelen az egész társkeresősdi, hiszen a magamfajtának egy nyanvadt randira eljutni lehetetlenség, ezért az a sorsom hogy ha megérném akkor 30, 40, sőt 50 évesen is egy nők terén full eredménytelen férfi legyek.

Teljesen világos előttem hogy bármiben is hinnék, teljesen kizárt hogy bármit is elérek mert ha eddig nem tudtam elérni semmit, akkor ezután (totálisan kiégve immár) sem fogok semmit elérni, egyszerűen ilyen az élet valósága.

Férfiak számára nincs tündérmese az életbe betoppanó királylányról úgy ahogy a mai nőknek ez egy reális lehetőség, mert őket azért csak megtalálja az ellenkező nem.

Egy társkeresésben kiégett férfit viszont senki nem fog felkarolni, így teljesen esélytelenné válik.

Ergo nyugodtan elkönyvelheted a huszonéves inceleket is pontosan ugyanabba a kategóriába mint a 40 éveseket, mert nincs számottevő különbség, ha már ki van égve az ember. A kérdés csak az hogy mikor ég ki az ember, de általában ez már a huszas évek derekán megtörténik, és nincs visszaút.

"Ergo nyugodtan elkönyvelheted a huszonéves inceleket is pontosan ugyanabba a kategóriába mint a 40 éveseket, mert nincs számottevő különbség, ha már ki van égve az ember."

Nem könyvelem el, mert láttam már több ellenpéldát is.

Azt, akinek nem jön össze ilyen-olyan okból és kiég, még sajnálom is, mert egy idő után már pont a saját kiégettsége is erősen nehezíti a helyzetét. Csak akkor vagyok undorral az ilyenek felé, ha gyűlölködnek és beteges, sértegető elméleteket hangoztatnak.

"Csak akkor vagyok undorral az ilyenek felé, ha gyűlölködnek és beteges, sértegető elméleteket hangoztatnak."

Érdekelne hogy te mit is tartasz pontosan gyűlölködésnek, vagy sértegető elméleteknek?

Mert van az hogy valaki kritikus másokkal szemben, és van az hogy valaki uszítva és kollektívan megvetve beszél a másikról.

Tartok tőle hogy te azt képzeled hogy aki kiég az nem egyenlő azzal aki erősen kritikusan, vagy akár gyűlölködve beszél a másik nemről.

Márpedig ez a kiégés egyik jellemző tünete, hiszen ezt a megvetettséget megvetéssel lehet csak lereagálni. Nem mindegy azonban hogy ebben meddig és hogyan megy el az ember

Semmilyen teljes nem egészére vonatkozó "kritikát" nem lehet komolyan venni, aki ilyenekbe belemegy, ott már tuti gondok vannak. Én sem fogalmaznék meg soha ilyet a férfiakkal szemben, pedig találkoztam köztük istentelenül undorító és gáz elemekkel és bántottak is egyesek.

Az, hogy valaki kiég, pont, hogy NEM jelenti azt, hogy nekiáll gyűlölködni. Nálam azt jelenti ez a szó, hogy belefáradt, nem próbálkozik tovább, elveszítette a hitét abban, hogy sikerülhet, de nem feltétlenül a másik fél miatt, hanem lehet, hogy saját magával kritikus.

És én nem vetek meg senkit csak azért, mert számomra mondjuk nem vonzó, nem néz ki jól, nem túl jók a szociális készségei, nincs sikeres karrierje, rosszul öltözik, stb., alapvetően még barátságos is vagyok mindenkivel. De ha olyan dolgokat fogalmaz meg, ami rám nézve is sértő, és mindenbe belemagyaráz minden sz.art, akkor már nem leszek barátságos, ilyen egyszerű.

45. Hü ha.

Aki párkapcsolatban van az nem fogja ezt soha megérteni, elképzelésed nincs arról hogy milyen az amikor mindent megteszel és semmi eredménye mert nem kelessz a kutyának se. Mint mondtam már tini korodban ott voltak a kérők csak nem kellettek neked, de hát ez ugye csak ilyen rosszindulat, nekem is lehetett volna csak p*n@val kellet volna születni.

48, hagyd... Nő vagyok, 7,5 éve full egyedül (igen, b*szatlanul is), ez egy olyan "létállapot", amit csak azok tudnak igazán átérezni, akik benne vannak, és így csak ők tudják megérteni a helyzet által kiváltott gondolatokat is.

Egy kívül-belül vonzó nő fényévekre van ettől az egésztől, ennek a hozzászólónak is már több mint 8 éve tart a boldogsága, miközben kb. annyi idős, mint én (30). Qrvára nem mindegy ám, hogy így telik a fiatalsága az embernek vagy úgy, mint nekünk, nélkülözve, kilátástalanul. Teljesen normális, ha utóbbiba kisebb-nagyobb mértékben "beletorzulsz", senki nem viselné ezt jobban, csak amíg nem is kényszerül elviselni, addig könnyen döngeti a mellét, hogy de bezzeg őőő, ő aztááán maga lenne a megtestesült kiegyensúlyozottság...

49. Szegényke😭

Tőled bocsánat, pontosítok csinos lánybak születve ez persze nem probléma mert mindig lesz akit lehet szépíteni.