Tényleg rossz ember vagyok amiatt, hogy soha nem szeretnék emiatt gyereket?

Nekem nem lenne probléma a családalapítás, amennyiben tökéletesen alkalmas körülmények vennének körbe minket, amibe beleférne az, hogy szándékosan hatalmas problémát generálunk magunknak egy ilyen projekttel.

Ha annyira unnám a tökéletesen kielégített igényeimet és a harmóniát, hogy már csak a gyerekvállalás hiányozna az életünkből... de hát nem ez van.

A valóságban minden nap szomorú vagyok, mert nincs kit átölelnem, nincs kit szeretnem és szinte soha nem voltak fedezve alapvető emberi szükségleteim. Tehát nem hogy elegem van a tökéletes harmóniából és a kielégültségből, hanem egyáltalán nem látok reális esélyt arra, hogy valaha kiegyensúlyozódjak a kielégített szükségleteim miatt valaki mellett, akivel betelnék előbb-utóbb annyira, hogy akarjak egy másik emberrel is osztozni a belőlem áradó és a felém közvetített szeretetből.

Amíg nem tudom elosztani kettővel azt amim van, mert nincs semmim, addig nem tudom elképzelni, hogy valaha is gyereknevelésre áhítozzak.

És az a baj, hogyha most hirtelen megtalálnám életem szerelmét, akkor valószínűleg túl sokáig akarnám őt szeretni. Egyszerűen nem élnék addig, ameddig szeretni akarnám, pedig nem vagyok öreg.

A másik dolog, hogy az anyagi szükségletek, stabilitás, megfelelő környezet sem lenne meg hozzá. Még a saját anyagi biztonságom is nagy kérdőjel.

Te sem rossz ember vagy, hanem tudatos.

Ha gyerek születik, az mindig negatív irányba befolyásolja a kapcsolatot, de ez sok mindenen múlik, milyen lehetőségeik vannak, hogyan szervezik meg az életüket, hogy osztják be az időt. Előfordul gyerek nélkül is, hogy nincs idő egymásra, nincs randizás meg szex sajnos, és persze van pozitív példa a másik oldalra is.

Ez kicsit túlzás, hogy te emiatt nem akarsz, mert ez úgy tűnik mintha igazábólakarnál, csak félsz. Ha félelemből hozol döntést, az mindig rossz.

Szerintem ne zárkózz el ilyen határozottan a dologtól. Ismerkedjél nyugodtan, aztán ahogy alakul.

Nem vagy emiatt rossz ember, de 1. olyan emberrel illessz akkor össze, aki szintén nem akar gyereket, ezt el kell fogadni, ahogy azt is, hogy utána meg is gondolhatjátok magatok (nőként te rövidebb ideig), 2. nem a gyerekektől romlik meg egy párkapcsolat, s nincs garancia, hogy nélküle működik végig - mindre van bőven ellenpélda. Tehát nem jó a logika, s amint írták előttem, tényleg olyan, mintha a félelem mozgatna.

Attól meg, hogy a barátnőid jó magyar szokás szerint panaszkodnak, hogy sajnáld őket, még nem látsz a házasságukba. Nem is beszélve azokról, akik válás után pont azt mondják, hálásak, hogy legalább valahány gyerek belefért, s így van/lesz családjuk, hiszen a szüleink sem maradnak velünk örökre, s sok embernek ez a fajta kapcsolat megélése is fontos. Mindenki másképp csinálja :)

A kisgyerekes kor meg nem tart örökké, csak egy zűrös szakasz, ami fel van fújva, mert akkor újdonság (többedik gyereknél már lazábban veszik), de aztán 3-12 éves korig viszonylag nyugi van, majd kamaszkor, s utána megint nyugi. Sokan meg pont a kapuzárási pánik vs klimax idején válnak, vagy amikor kirepülnek a gyerekek, s valami újat akarnak gyorsan még beszuszakolni az uncsi életükbe, s jön az önigazoló (még piacképes vagyok-e) szerető tartás akkor is, ha eddig minden jónak tűnt és sosem hitted volna róla.

Ahogy egy nyugdíjas is lehet büszke, hogy hasznos lehet újra az unokák körül, s örömmel éli kicsit újra. Míg egy másik meg akkor sem kéri a feladatot, mert csak utazna, barátnőzne vagy már csak maga elé nézne az sztkban.

Szóval neked kell elképzelned, milyen közegben éreznéd jól magad 10-20-30... stb. év múlva, s amit írtál indokként, az ebből csak nagyon kis szakasz.

Meg az emberek preferenciái változnak is, s annyi minden közbejöhet.

S akár van gyerek, akár nincs, a párkapcsolat egy hullámvasút, nem csupa romantikus randi és végtelenül változékony szex halálig, mert sajnos nonstop senki nem tud boldogan rajongani, s jöhet betegség, stressz, gyász, anyagi gondok vagy távolság, s változhat külalak és libidó. Nincs garancia, se tuti recept.

Dehogy vagy rossz ember! Én sok okból nem akarok gyereket, ez is köztük van.

Az a fontos, hogy az elejétől kezdve légy őszinte, kicseszés olyan partnerne hazudni erről, akinek minden vágya egy szép nagy család. Csak találj egy olyan párt aki szintén nem szeretne gyereket, és kész. Nekem is sikerült. :D

#18

Hát, mondjuk az hogy évekig nem lehet végigaludni egy éjszakát se, az jó esetben nem jön elő nélküle. :D