Miért ilyen nehéz 33 évesen ismerkedni? Részletek lent

Ez ilyen szempontból a legrosszabb időszak. A többség már kapcsolatban/házasságban él, de még nem vált el.

A másik tippem, hogy időbe telik egy hosszabb kapcsolat után az embernek felvenni újra a fonalat a társkeresésben és kiépíteni újra azokat a bizonyos szűrőket, amik csípőből mentek, mikor utoljára választás elé állította magát.

Nővérem a 40-es korosztályba tartozik, anyukám a 60-asba, mindkettőjüket elég sok férfi rajongja körül... Gondolom a szakmájuk miatt is, sok emberrel érintkeznek a mindennapokban, a nővérem eladó, anyukám szabóságnál varrónő. Szóval lehet, hogy eleve a lehetőségeid szűkösek. Az online társkeresők a hülyék paradicsoma...

A 4-es vagyok!

Én csak a magam példájából írtam. Mert én tudom magamról, hogy azért vagyok egyedül, mert túl nagyok az elvárásaim a nők felé.

És itt most ne a külsőségekre gondolj.

Annyira gyűlölöm már ezt a pontozást ezen az oldalon.

Esküszöm már ezért nincs kedvem válaszolni a normális kérdésekre, mert jön valami fogyatékos, akinek az a szórakozása, hogy lepontoz egy normális választ.

Nagyon sok embertől lehet ezt hallani nap mint nap...ezek mind 30-40 közöttiek.

Furcsa, hogy azt mondja több 1000 ember, hogy minden ismerőse házas vagy csak régóta kapcsolatban él....kérdezem én, akkor hol az a több 1000 ember akitől ezt napi szinten lehet hallani? :)

Ergo van bőven szabad emberke :)

De a legtöbben csak ülnek és várják a csodát és panaszkodnak...mert ezt teszik nagyon sokan, ülnek a telefon meg a gép mögött és azt mondják nincs senki....de nem járnak el többnyire sehova, még neten sem ismerkednek jópáran...akkor mégis mire számítanak?

Amúgy meg lehet, hogy valaki az adott személyt észre sem veszi, nem is tud a létezéséról, de az adott személy tud a másikéról...a nőknek is lehet kezdeményezni nem esik le a gyűrű az ujjukról.