Ennél nagyobb bizonyítéka lehet a férfitöbblet valódiságának?

A hipergámia miatt akkor se lenne minden férfi párban, ha nem lenne férfitöbblet, hiszen vénlányok akkor is voltak, amikor a háborúk miatt rengeteg fiatal férfi meghalt.

Viszont akkor nem lenne ennyire hangsúlyos. Most viszont színtisztán matematikai alapon a férfiak között egy székfoglaló játékká vált az egész párkeresés.

Emiatt pedig ugyanaz a tendencia vette kezdetét, ami a kapitalizmusban is úgy ér véget, hogy vannak koldusok és szupergazdagok meg a felfelé szükülő, lefelé táguló réteg, ahol igazából a középponttól lefelé elég nyomorúságos élet vár rád, ahol minimális boldogság fog érni.

#5: Mindenkinek nem jutna akkor se nő, de azért nem mindegy, hogy mekkora a konkurencia.

És itt a mennyiség a lényeg, mert ahogy egy normális nő sem akar fogatlan, Bástya bort kortyolgató, dekkezős félhajléktalan szakadt férfit, ugyanúgy ilyen nőt sem akar normális férfi.

A probléma ott van, hogy a hajléktalan fogatlan férfi megtalálja a hajléktalan fogatlan nőjét, az agresszív drogdíler is megtalálja a prostituált nőjét, csak a normális férfi nem találja meg a normális férfit.

És itt most a normális nem valami fennkölt fogalom, egyszerűen a többségi társadalom által elfogadottat értem ez alatt, tehát betartja a társadalmi normákat, a többségi társdalom elfogadja őt, dolgozik és/vagy tanul, rendezett külsejű...

#8: Megbízható, lehet rá számítani, hűséges, idegenekkel szemben empatikus, de határozott, meghúzza a határait, a párjával egyenRANGÚ kapcsolatot képzel el, hisz a nyílt kommunikációban és nem fél akár tabutémákról sem beszélni, nyitott a másik megoldási javaslataira is. Nem életképtelen, képes az önálló életre és önellátásra. Káros szenvedélyeket mértékkel és indokolt CÉLLAL alkalmazza, ugyanakkor hisz abban, hogy élete végéig fejlessze önmagát, hogy jobb emberré váljon, nem hagyja el magát x életkor után, hogy ha eddig nem, akkor most már minek bármit is pozitív irányba változni. Ezzel együtt törekszik az életében az egyensúlyra és kiegyensúlyozottságra, "pozitív" függőségekbe se csúszik bele, mint munkamánia/karrier, milliárdok halmozása vagy éppen fillérb..szás, törekszik egy boldog élet kialakítására, ahol képes értékelni az élet apró örömeit is, legyen az csak egy napsütéses délután. Nem fanatikusan pozitív, de igyekszik mindent pozitív szemszögből vizsgálni, nem lesz idegbeteg egy átmeneti áramszünettől vagy egy pótlóbusztól, esetleg ha megázik az esőben és rontja el mások kedvét is.

A "muszáj" emberekkel, ha nem is kedvelik egymást, törekszik a diplomatikus, emberi kommunikációra és elkerülni a felesleges csörtéket, amennyire csak lehet. Ugyanakkor az őt körülvevő embereket szereti megválogatni éppen ezek miatt.