Vannak még ilyen normális férfiak mint én, akik inkább maradnak egyedül minthogy lejjebb adnák az igényeiket?

Saját, egyéni döntésed. Ha te egyedül jobban érzed magad, akkor senkinek semmi köze a döntéseidhez.

Én nő vagyok, és így vagyok vele. Undorodom az olyasmitol, amibe nem tudnam teljesen beleadni magam.

Én is nő vagyok és nyilván én sem adom le, de nem is megugorhatatlan a szint. Akkor van baj ha az embernek túl magasak az igényei, amit soha senki sem fog megugrani. Vagy nagyobb mint amilyen szinten ő áll. Azért nem mindegy, hogy pl egy nő nem jön össze egy agresszív, alkoholista, dohányzó pasival ami érthető. Vagy van egy átlagos pasi és Pamela Andersonra vár, mert az sosem fog bekövetkezni. A legjobb a kompromisszum ha azért olyan igények vannak amiket egy földi halandó is tud teljesíteni. Nekem ez a nem érem be arra vonatkozik,hogy valaki ne igyon, ne drogozzon, ne cigizzen, intelligens, kedves, segítőkész, szorgalmas, talpraesett, humoros, sportos, normális értékrenddel rendelkező okos pasi legyen, akire feltudok nézni.