Nagy hiba, ha nem ájulok el a középszerűen kinéző nőktől?

Már sokszor megesett, de most ez az eset tényleg nagyon szólt.

Sokszor volt olyan, hogy a haverok mondták hogy x meg y nő micsoda brutál szép bombanő, aztán mikor megláttam élőben, nem hogy brutál bombanő volt, de sokszor még átlagos sem, kifejezetten csúnyácska.

Tegnap ugyanez volt, nővéremnek gyereke lesz, mondom havernak milyen nevet választottak neki. Erre ő, hogy ritka név, de ő is ismer egy ilyen nevű csajt, hát az valami bámulatosan szép. Mondom mutasd már. Erre mutat egy nem ronda, de abszolút jellegtelen (jellegtelen alkat, jellegtelen arc, jellegtelen haj és stílus) csajt... Engem nem vesznek le a lábamról az átlagos vonások, hogy lehet, hogy mások ilyen jónak látják őket?

Mikor azt mondják, hogy bámulatosan szép, akkor számítottam egy átlag feletti alakra (tehát nem szimplán egy sovány női testre, hanem formás csípőre, fenékre, hatalmas szép mellekre), kirívóan szép babás arcra, gyönyörű hajra, figyelemfeleltő, de ízléses nőcis stíusra.

Így nem olyan könnyű a párkeresés, tényleg meg kellene elégedni az átlaggal?

Természetesen nem csak a külsőt nézem, de az az első tényező. Itt most csak azokra hagyatkozok, nyilván mellette nekem is fontos, hogy hűséges, intelligens, humoros kis csoda legyen belül is.