Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Magamra ismertem egy filmben, ki olyan még mint én?
A karakter terápiára jár, mert nem elégedett a kapcsolatával és több váláson van túl, általában neki nem felelnek meg a jelöltek, akikkel mindig van valami baja.
A terapeuta kiemeli, hogy a nő körülményes, 10 oldal kínálatát összehasonlítva választ porszívót, mindenkit átvilágít, infókat gyűjt, hogy lássa milyen hibái vannak. A kapcsolatára is ez jellemző, választ egy pasit, akivel megvan a kémia, majd elkezdi összegyűjteni, mik nem okésak benne, keresni a hibákat, hogy lássa olyan jól döntött e, mint elsőre gondolta, ahelyett hogy megismerné az embert, és abba szeretne bele, elképzeli ideálisnak majd csekkolja, hogy az e..
Na én pont ez vagyok.
Pont így választok terméket, pont porszívót, illetve a kapcsolataimra(nem csak párkapcsolat, de arra is) ez jellemző, gyűjtöm a hibákat, hogy a lehető legjobbnak érezzem a döntésem..
Nagyon lesújtott a felismerés, én sem a létező embert szeretem meg, hanem elképzelem ideálisnak, majd gyűjtögetem a hibáit miben tér el az általam elképzelttől, hátha van olyan, aki “jobban megéri”.
Ràismer magára még valaki? Hogyan lehet ebből kijönni? Sajna nem ez a karakter a főszereplő, így a problémáját nem oldotta meg a terapeuta..
Önismeret, pszichológus, terápia, és tudatosan figyelni arra, hogy hogyan viselkedsz.
A filmekben egyébként ritkán látni a jó megoldást, ott 2 órába nem fér bele egy teljes élet megváloztatása ;)
Ezt a hercegnő/királyfi effektus amikor kb abban az állapotban maradsz mint 13-14 évesen. Elképzelsz valaki ideálisat aztán csak ő, az hogy neki is vannak rossz tulajdonságai, amikre nem gondolsz eszedbe se jut.
Keress egy szakembert, de szerintem ebből kijönni nem fogsz, ha mindenkiben csak a hibát keresed akkor ez a természeted, amit maximum elnyomni fogsz tudni. Minden emberben megvan ez a hibakeresés vagy legalábbis az észrevétel, de nálad ekörül forog minden.
Ennek 10-en évesen kellett volna az elejét venni mert 20-on éves kor felett azért már jellemzően kialakul a személyiség.
Kössz, de ez nem az, a kettő más, engem nem sokkol, meglep, hogy van hibája, hanem direkt végiggyűjtögetem hol lehet benne még hiba, mert nem lehet annyira rendben, mint elsőre látszik.
Valami kényszeresség lehet benne inkább, nem naivitás.
Szerintem ez nem hercegnő szindróma.
Sokkal inkább végtelen félelem a rossz döntéstől. Mindenképpen el akarja kerülni, hogy hibás döntést hozzon (legyen szó porszívóról, vagy pasiról), így aztán addig boncolgatja a kérdést, amíg nem talál valami hibásat.
Tudok olyat, aki pont ezért egy mezei mosógépet nem tudott venni, másfél évig kézzel mosott, majd a végén egyszerűen vett neki egyet a családja, mert attól tartott, hogy mi lesz, ha nem a legjobbat választja (és persze hallotta a boltban, hogy a jövő hónapban jön az új széria, mi van ha ott még jobb darab jön ki).
Én a munkahelyemen a hozzám kerülő kezdőket például mindig arra tanítom, hogy hozzanak döntést, persze ne vaktában, de ha meggondoták, meg tudják indokolni, akkor döntsenek, aztán ha rossz, akkor majd kijavítjuk, de ez jobb választás, mint 1.5 évet ücsörögni a problémán minden elmozduás nélkül.
Van aki megtanulja gyosan, van akit kénytelen vagyok olyan pozícióba küldeni, ahol egyszerűen nem kell döntenie, mert 40 évesen is képes egy egyszerű 2 perces problémán 3 hetet ülni.
Nem írsz listát a hibákról, vagy egyszerűen elfogadod őket. Mármint egy porszívó esetén igenis legynd tökéletes az a porszívó. De egy ember sose tökéletes. Az embereknek vannak hibáik. Fogadd el, hogy nem fogsz olyat találni, aki tökéletes. Olyan embert találhatsz, aki alapvetően jó ember, alapvetően megvan a kémia és alapvetően passzoltok egymáshoz, es képesek vagytok közösen fejlődni, változni.
Nekem is nagyon nehéz volt, általában egy randi után minden pasit offoltam. Vagy akár egy rossz üzenet miatt is. Utána rájöttem, hogy adni kell időt a dolgoknak. Persze nem szabad megalkudni, de igenis el kell fogadni, hogy emberekkel randizol és vagy kapcsolatban, nem gépekkel.
Illetve az is probléma lehet, hogy hibákat keresrl, negatív a hozzáállásod. Ha nagyon akarom, bárkiben meg tudom találni, hogy miért ne járjak vele, miért ne legyünk barátok. De aztán eszembe jut, hogy miért is vagyok jóban az adott emberrel, hogy miért szeretem. És erre kell koncentrálni, hogy mi a jó. És ez egyébként nehéz, de tényleg a pozitívra kell koncentrálni. Nem mindegy, hogy milyen szemmel nézed a dolgokat
"Mármint egy porszívó esetén igenis legynd tökéletes az a porszívó"
Nem, egy porszívó sem lehet tökéletes! Mert az egyiknek kicsit nagyobb teljesítményű a motorja, a másiknak kényelmesebb a fogantyúja, a harmadik halkabb, a negyedik megbízhatóbb márka, de sokkal drágább...
És a végtelenségig folytatható a pro vs. contra érvek sorolása.
Nem létezik semmiből tökéletes, csak az, hogy a te szempontrendszerenek az felel meg a legjobban.
És pont itt kezdődik a probléma a porszívóval és az emberrel is!
Hogy aki olyan, mint a kérdező, az nem képes felállítani egy szempontrendszert, mert ha az erősebb porszívót választja, vagy a vállasabb embert, akkor lemarad a kényelmesebb markolatról/jobb humorról...
Ehhez bejön a képbe, hogyha talált valakit végre (legyen szó porszívóról, vagy emberről), aki mindennek megfelel, ami neki fontos, akkor sem lehet benne biztos, hogy holnap nem jön e szembe egy új gép/ember, ami még jobb, mint amit most választott.
Igen, olyan mint a mosógépes, annyival jobb a helyzetem, hogy képes vagyok döntést hozni, de utána is nézem a lehetőségeket, hogy tényleg jó volt e, vagy elrontottam és lehetett volna jobb is.
Pl nem vettem lávalámpát mert felvitték az árát 1000 fttal, most karácsony után is nézem, hogy jó döntés volt e otthagyni, erre találtam egyet használtan harmad àron, és örülök neki.
Vettem egy társast 9000 ftért akciósan, most is nézem és már csak 6000 és bosszankodok rajta, hogy minek vettem meg, ott kellett volna hagyni, vagy várni egy jobb ajánlatra.
Nagy tételeknél meg kínszenvedés, autó/ház, ott sosem érzem elèg jónak a döntést, pont ahogy férfiaknál sem, általában beleugrom, ha végre tetszik valaki, párévente egyszer, majd gyűjtögetem a hibáit és már azon gondolkozom mi lesz ebből 20 év múlva, el fogom e tudni viselni, fogjuk e tudni együtt kezelni a pénzügyeket, ha inkàbb sétál, minthogy beüljön valahova, aztán 50 különböző okoz felhozok magamban, hogy nem is biztos a pénz miatt nem akar beülni.. pedig csak most ismertem meg..
Eddig tök büszke voltam magamra, hogy tudom mi kell nekem, illetve előre gondolkozok, értek az apró jelekből, de valamiért csak 10 éve egyedül vagyok és ez a jelenet nagyon betalált a filmben és nevetségesnek érzem magam.. azt hiszem ha meglibben a levél, tornádó lesz, és gyűjtöm a sok kis hibát, hogy minden rossznak tűnjön körülöttem, semmi se legyen elég jó.
Tök nevetséges, hát annyira tipikus, hogy nem esett le eddig?? Pedig ha valami karakter lennék egy filmben már nevettem volna magamon, annyira szőrszálhasogató vagyok és ellenszenvesen viselkedek.
"Vettem egy társast 9000 ftért akciósan, most is nézem és már csak 6000 és bosszankodok rajta, hogy minek vettem meg, ott kellett volna hagyni, vagy várni egy jobb ajánlatra."
Ez ismerős, mindig akkor áraznak le egy társast, amikor megveszem :D
De nézd a másik oldalát! Te például már tudtál játszani azzal a társassal, nem csak vártad, hogy majd hátha olcsóbb lesz.
Másrészt, sokszor jártam úgy, hogy 10 ezerről indult, aztán lett 8, 6, 5, gondoltam várok még, lesz az még olcsóbb is. Majd egyszercsak elfogyott a boltok polcairól, és vehettem használtan 8 ezerért
De a tárgyak ilyen téren még tényleg a jobbik esetet képviselik, mert ha le is maradsz játékról, lámpáról, bármiről, az azért nem befolyásolja az egész életed.
A párkeresés ilyen téren sokkal nehezebb, és ha a választásod után azt nézed, hogy van e jobb választás, akkor nyilván fogsz találni. Ha nem is jobbat, de mást, mert a sok ezer emberi tulajdonságból mindig lesz olyan, aki valamiben erősebb, mint az aktuális párod.
Én továbbra is egy terapeutát ajánlok, de nem valami wannabe netes "szakértőt", hanem olyat, akivel tényleg le tudsz ülni, és megtalálni a gyökér okot, hogy miért félsz ennyire a döntést meghozni, vagy ha meghoztad akkor miért félsz, hogy rossz döntés volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!