Férfitöbblet alatt a nőknek tényleg olyan a társkeresés, mint virágzó gazdaságban a munkavállalás?

Vagyis aki akar, talál munkát azonnal, a kérdés, hogy milyet. De rezsit fizetni utcaseprésből is jó, még ha nem is tervezel ott maradni sokáig.

Viszont annyian élnek bőségben, hogy sok alsó-középosztálybeli is éveken át vár diplomával és van, akinek sikerül a szakmájában jó helyre elhelyezkedni, esetleg olyan gyakornoki pozíciót kifogni, ahol tényleg van fejlődési lehetőség és ezek utána teli pofával hirdetik, hogy megérte várni.

Más elkezdi segédmunkásként és semmire sem viszi.

Megint más először egyéni vállalkozó lesz, utána meg céget is alapít és lekörözi még az orvosi, jogi diplomást is, aki korábban lenézte őt.

A régi háborús időkben meg olyan volt a társkeresés, mint recesszió idején a munkavállalás.

Hogy egy utcaseprői állásra is 60-an álltak sorban, köztük túlképzett diplomások is.

Valahogy ez hasonlít rá a legjobban.

És ezért is van folyamatos vita, mert a férfi oldal azt képviseli, hogy ne válogass, ha meg válogatsz, akkor ne itt hisztizzél, hanem fogadd el a lehetőséget, hogy a Gyakorikérdések bármelyik pasijával megismerkedhetsz.

A női oldal meg azt, mint a pártállástól függetlenül kormánykritikus idealista oldalak cikkírói, akik folyamatosan azon lamentáltak, hogy mekkora szégyen egy országnak, hogy nincs több tízezer genderológus meg egyiptológus meg bölcsész pozíció, akik amúgy már "szaros" 300 nettóval is megelégednének, bezzeg nyugaton az Aldiban a képzetlenek is többet keresnek ennél, de az meg már végképp mindennek a teteje, hogy ha 600 önéletrajz és 2 év alatt talál is végre egy pozíciót 200 ezerért, akkor még van pofára a szakértői munkáján felül a főnöknek elvárni, hogy kávét főzzön, vegye fel a telefont munkaidőn kívül meg a múltkor combnyaktörése lett a takarítónőnek, úgyhogy 3 napig neki kellett port törölni diplomával!!!, amiért plusz pénzt kapott ugyan, de feketén, bezzeg mit is várunk ettől az országtól.

Ti nem úgy látjátok, hogy mekkora hasonlóság van a kettő között?