Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tegyek ha azt érzem nem tartok ott az életben, ahol kellene és emiatt szorongok ismerkedéskor és félek nem fogadnak el? Más is van így ezzel?
27 évesen még nincs diplomám, mert 24 évesen kezdtem az egyetemet, miután előbb ott hagytam azt a szakot két év után, amire érettségi után mentem, aztán pár évet felnőttként kalandoztam, dolgoztam. A kalandozást úgy értem, hogy például éltem külföldön is és több érdekes és jól fizető munkám is volt. Ezekből van félretéve néhány millió forintom és a családom egy éven belül fog segíteni, hogy egy vidéki nagyvárosban legyen egy garzon lakásom, szóval még anyagilag is tudom, hogy vannak nálam rosszabb helyzetben lévők, nekem van a koromhoz képest egész sok pénzem félretéve és a családom is tud kb támogatni, hogy lakásom legyen. Értelmes is vagyok, a tanulás is megy, valószínűleg hamarosan lesz egy piacképes diplomám.
Mégis ismerkedéskor szorongok, hogy a nők biztos már azt várják hogy 27 évesen több éve dolgozom a szakmámban, megyek előre a karrierben, stb. Nem is szeretek kb 23-24 feletti csajokkal ismerkedni már, mert ez van a fejemben, hogy ők engem így nem fogadnának el, hogy nekem még nincs diplomám és nem a szakmámban dolgozok jó pénzért. A legtöbb 23-24 éves vagy attól idősebb meg már dolgozik főállásban, nem suliba jár.
Ne akarj megfelelni, csak magadnak.
A valódi probléma az, hogy a saját kondicionáltságaid, hiedelmeid miatt ezt nem tudod megvalósítani, nem felelsz meg magadnak, ezt a szorongást pedig kivetíted.
Először is érdemes tudatosítani, hogy nem mindenki gondolkozik úgy, mint te. Ugyebár a szorongásod elsősorban a te gondolatvilágod tükre, ezért automatikusan azt hiszed, hogy minden másik ember, ez esetben a nők is így gondolkoznak, ami nyilvánvalóan nem lehet igaz mindenkire.
Én 27 évesen jutottam el egy olyan önismereti szintre, amikor megértettem, és éreztem is, hogy mi az ami az én utam, amit valódi elhivatottsággal tudok csinálni, ezért tanulni kezdtem, előtte ugyanúgy kalandoztam, mint te, sőt. Én emiatt egy kicsit sem érzem magam lemaradva, igazából nem is érdekel ki hol tart, hisz ez az én életem, nem másé. És mindig volt nőm.
A problémád megoldásának ajtaja előtt állsz, a kulcs pedig a kezedben van, ami csak egy másik nézőpont.
1. Én is gondoltam már erre, de nem tudom mennyi szükségem van rá. Most eléggé korlátoz, de ha befejeztem a sulit, vajon akkor is lesz valami gondolat, ami hátráltatni fog?
2. Te hülye vagy?
3. Köszönöm! Igen, végül is olyan dolgokat is átéltem, amiket pedig mások nem. A két évet a másik szakon sajnálom, de azt hogy dolgoztam vagy külföldön éltem amíg rá nem jöttem mit akarok tanulni, azt az időt mondjuk nem.
Mondjuk ezt a "tőlem fiatalabbakat" nem értem. Nem 16-18 évesekkel ismerkedem, hanem 20 évesekkel, vagy idősebbekkel. Te nem tudom hol élsz, de 4-7 év korkülönbség eléggé semmi. Sőt a korombeli 26-27 éves nők inkább azt néztem a 30 éves és afeletti férfiakhoz vonzódnak és én is több érdeklődést kapok a fiataloktól. Pláne, hogy kb 4-5 évvel fiatalabbnak is nézek ki a koromnál.
4. Köszönöm! Igen, bennem is van egy ilyen érzés, hogy ez csak valami amit bebeszélek magamnak és bár biztos van nő, aki emiatt elutasítana, sok olyan is, aki elfogadna így. Csak néha rám tör mégis ez, hogy ezen agyalok és a hülyeséget mantrázom magamnak, ami csak csökkenti az önbizalmam. Most a bezártság is rátesz nyilván, hogy nem beszélek annyit emberekkel, mert alapvetően szoktam kapni pozitív visszajelzéseket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!