Lányok, ha van egy pasi, aki tetszik nektek, de zárkózott, akkor meddig és hogyan próbálkoztok nála?

Miért csak a kettő véglet van már megint?

Jelen esetben nem érdeklődnék, mert nagy eséllyel vallásos (nem mintha a ministrálás és bérmálkozás automatikusan nem jelenti azt, hogy valaki jó ember), ami nálam ateistaként önmagában kizáró ok.

Amiket leírtál, azok jó dolgok, de önmagukban édeskevesek egy párkapcsolathoz, pláne úgy, hogy mindenki más partnerre vágyik.

24/L

A vallásosság nálam is kizáró ok. De alapvetően, ha csak zárkózott, de szimpatikus, akkor elhívom valahova, ha él a lehetőséggel, veszi a lapot, akkor több is lehet belőle. Ha nem, akkor elkönyvelem, hogy nem nyitott rám, és hagyom.

Egyébként egy extrovertált ember miért lenne diszkópatkány? Csak mert tud és szeret is másokkal kommunikálni? Valami nagyon nincs rendben nálad kérdező...

Nem futok olyan szekér után, ami nem vesz fel. Ha egyszer elhívom a pasit egy kávéra és lekoptat, vagy a kávé után soha nem keres, én leírom a dolgot.

Azért mert az anyja kényszerítette a templomi dolgokra gyerekként, mert kéne elájulnom? Keményen ítélkezik és hiányzik belőle az alázat szóval nem sok maradt meg benne a krisztusi tanításról.

Ha ő nem tesz semmit azért, hogy megismerjük egymást, azt úgy veszem, hogy nem érdeklem, úgyhogy hagyom. Ha valaki akar valamit a másiktól, akkor lépni fog, akármennyire is zárkózott. Ha csak én lépek, az nem vezet sehova.

Amúgy nálam nem plusz pont a bérmálkozás, sőt inkább negatív. Nem kezdek mélyen vallásosakkal.