Miért mondják, hogy a személyiség az oka, hogy az inceleknek nincs barátnője, mikor a legelső szűrőn sem esnek át?

#3: Ehhez képest számos hasonló kérdés alatt le van írva, hogy vagy diplomája legyen meg nyelvtudása vagy jól kereső KATA-s vállalkozó legyen ha már szakmunkás akivel lehet jövőt tervezni.

Amikor mi leírjuk, hogy ez csak akkor számít, ha kihasználásra keresel férfit és sok jó pasival összejöttök úgy is, hogy ti tesztek többet a közösbe, akkor az aljas rágalom és megkapjuk, hogy ezért a gondolatvilágért nincs nőnk.

#7: Ennyi rizsába a külső paramétereid is befértek volna, Mr. Kisugárzás.

#9: Ez is többször le lett már írva más kérdéseknél, hogy nincs olyan, hogy "beéri a saját szintjével". Ez maximum nőknél van és ott is leginkább párkapcsolatra. Mert szexre a duci is megkaphat időnként adoniszt még ha neki többet is kell sorban állnia érte, mint a szépségkirálynőnek.

Ha 0 idegen embernek vagyok szimpatikus és így csak a saját környezetemben tudok ismerkedni, ahol mindenki meggyőződése, hogy "semmi baj nincs veled" meg "egyszer majd rá d is rád talál, nem vagy elkésve, van aki 40 évesen találta meg az igazit", azzal nem sokra megyek.

#14: Áruld már el kérlek, mi látszik messziről, online, amikor nem ezzel kérkedek az adatlapomon meg nem autós, tengerpartos meg félmeztelen gyúrós képeket töltök fel, hanem normálisakat, pont olyanokat, amiket leírnak a nők, hogy olyanra vágynak.

Aztán mi az eredmény? Amikor férfimodell képével regisztrálok, akkor még olyan lányok is jobbra húznak, akik több mondatban leírják az adatlapjukon, hogy korban hozzájuk illő komoly kapcsolat kell meg gyerekeik vannak, olyan kis alternatív könyvmolyok is, akik 10 mondatban ecsetelik, hogy gyúrós kizárva, ecsetfej kizárva, pénzes szépfiúk kizárva... aztán mégis.

Éveken át azzal foglalkoztam, hogy mit szeretne a másik. Örökké barátzónába kerültem és csak akkor kerestek, amikor nekik kellett valami, amikor nekik szükségük volt rám. Vagy nem tudtak úgy tekinteni rám, vagy a barátságot nem akarták elrontani vagy nekik idő kellett hozzá, aztán mégis mindig végig kellett néznem, hallgatnom, ahogy összejöttek olyanokkal, akiknél egyik sem kellett.

Engem pedig sosem kellett támogatni abban, hogy életben maradjak...

Ezzel ellentétben sok ismerősöm sok exét igencsak kellett pátyolgatni legtöbbször pont anyagilag, de volt, hogy a nőnek kellett elkísérnie a főnökéhez, hogy legközelebb ne beszéljen vele ilyen csúnyán mert komoly lelki traumákat él meg.