Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Visszaélnek a gondoskodásommal, mit tehetnék szerintetek?
Röviden a történetem:
Már másodszorra futok bele egy olyan kapcsolatba, ahol igazából "túl hamar" túl sokat adok. Érzem is ezt, és szóvá is teszi a mostani pasi, akivel ismerkedem, hogy nem érti miért vagyok ennyire kedves aranyos stb, miközben úgy érzi ezt meg sem érdemli.
Számomra ez valahogy magától jön, hogy beleteszem magam 100%-osan, és például ha ott alszik nálam, akkor csinálok neki reggelit, és hasonló dolgokra gondoljatok. Ha nem így lenne, és igazából csak megfogalmazódik bennem, hogy csinálhatnék neki reggelit (a példánál maradva, de általánosságban értsétek kérlek), de végül elhesegetem a gondolatot és nem csinálnék semmit, akkor hibáztatnám magam, hogy miért nem voltam figyelmesebb, és tulajdonképpen ha rossz kimenetele lenne az ismerkedésnek, tudom hogy itt találnék legnagyobb felületet a önhibáztatáshoz (előzőnél így volt).
Tudtok valami jó irományt, cikket, vagy videót ami ezzel foglalkozik, hogy segítsen megfejteni, hogy ezt miért csinálom, és hogy lehetne másképp csinálni?
Mert ezzel tudom hogy valamilyen szinten "megölöm a vadászösztönt", hiszen úgy teszek elé mindent, mintha nem is kellett volna ezért csinálnia kb semmit, nincs ott az az érzés, hogy ezért "megdolgozott", amitől még jobban eshetnének neki ezek a cselekedetek. Arról nem beszélve hogy ezek elvárássá minősülnek már később, és arról nem is beszélve, hogy viszonzást lehet nem is kapok, csak belekényelmesedik a helyzetbe (amit én teremtettem nyilván).
Nekem a játszmázás dolog sose ment, mert szerintem valamilyen szinten, itt taktikusan kéne gondolkodni. De nekem ez nem jön magától. Mit tehetnék?
Úristen, mintha magamat olvasnám másik oldalról! :)
Ez személyiség kérdése szerintem. (Nálam MBTI: ENFP) Én is imádok adni, kedveskedni stb. Hosszú távon is. :)
Én is koppantam nagyo(ka)t, mert kiraktam az asztalra a szívemet. Van ilyen mém is. (Akár ismerkedéskor, akár párkapcsolatban is).
:D
Szerintem ez (is) arról szól, hogy találni kell egy olyan párt, akivel kompatibilisek vagytok ilyen téren (is). Akinél nem fogod ezt érezni, hogy "elvárás" lenne, hanem természetesen jön magától, mindkét oldalról! :)
Ne játszmázz, add önmagadat míg megleled a párodat. :)
Taktikázzon az aki focimanager játékkal játszik. :P
Nem veled, a barom pasijaiddal van a gond. Ezek alap dolgok amiket csinálsz, csak sok pasi nincs hozzászokva, mert a nőik csicskáztatják őket.
Ne változz meg!
2.-nak.
"Ez személyiség kérdése szerintem. (Nálam MBTI: ENFP)"
Mi a rák ez???
Szerintem ebben semmi játszmázás nincsen, pusztán annyi, hogy az embernek van némi önérzete s önértékelése, ezért nem akar valami kiszolgáló cseléd szerepébe kerülni. Én se szívesen ugrálnék egy embernek, aki semmit sem tesz értem, automatikusan magától jön az, hogy azért kedveskedem, mert tudom, hogy megérdemli. Úgy gondolom, hogy közrejátszhat az, hogy az ember rendben van magával lelkileg.
Ne egy “szerepet” akarj eljátszani, hanem inkább gondolkodj el azon, hogy miért viselkedsz így, milyen belsō lelki késztetésbōl fakadhat mindez. Mi játszodhat le benned lelki síkon mindeközben? Ezeket próbáld rendbetenni magadban játszmázás helyett, mert végülis te sem érzed jól magad a helyzetben. S az lenne a cél, hogy jól érezd magad.. de ezen neked kell változtatnod, mert a barátod talán nemigen tud mit kezdeni a helyzettel.
Ha ott van a te lakásodban, akkor semmiféle túlzott gondoskodás nincs abban, hogy reggelit készítesz neki. Eleve nem tudja, mit hol talál, mit akarsz meghagyni későbbre stb. stb. Namost, hogy kirakod szépen eléje és azt mondod, "vegyél, ami jólesik", vagy megkened a kenyeret és ráteszed a szalámit, sajtot stb. az már nem lényegbe vágó különbség.
Az viszont baj lenne, ha azt mondanád, hogy "ott a hűtő, keress magadnak valamit".
Az ostobaság, hogy ezzel megölöd a vadászösztönt. Azzal inkább megölheted, ha a szexben hangsúlyosan mindig te vagy a kezdeményező fél.
Amelyik férfi nem örül annak, hogy kedves vagy vele, az nem akar veled párkapcsolatot. Úgyhogy azt a kettőt ne sajnáld.
Annak inkább van értelme, hogy megkérdezd előtte, hogy megtedd-e ezt vagy azt neki. Mert lehet, hogy mondjuk ő akarná megkenni a kenyeret, mert ő vastagabban kenné, vagy hézagosabban rakná rá a szalámit stb. mert ő így szokta meg.
Off:
4: Hiszem azt, hogy minden embernek egyedi személyisége van, de a könnyebb érthetőség érdekében próbáltam egyszerűsíteni a dolgot. Bevett kommunikációs szokás, hogy valamihez társítunk, mintákat mutatunk, hasonlítunk, analógiákat kreálunk, hogy a másik (könnyen) megérthesse azt amire célzunk.
ENFP egy személyiségtípus a 16-ból, amit Myers–Briggs-típuselmélet néven könnyen megtalálsz az interneten, ha jobban érdekel.
Ez a rák... ;)
Vannak olyan személyiségtípusú emberek akikre nagyon is jellemző a gondoskodás, empátia stb... (ISFJ, ESFJ, pár idealista típus)
De ne offoljunk, szerintem :)
7+ *Tudtok valami jó irományt, cikket, vagy videót ami ezzel foglalkozik, hogy segítsen megfejteni, hogy ezt miért csinálom, és hogy lehetne másképp csinálni?
Ez meg egyenesen nevetséges. Ne könyvekből, cikkekből viselkedj, hanem önmagadból.
Te önálló ember vagy, és egy önálló ember sosem szorul rá klisék másolására, mert ösztönből jönnek a dolgok.Akár pozítív, akár negatív.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!