Nők. Mi a véleményetek olyan férfiakról, akik még 35 éves koruk felett is albérleteznek (nem én vagyok, de vannak ilyen ismerőseim)? Gáz, mert kell a saját lakás vagy majd együtt megteremteni? 28 F.

Férfiként válaszolok. Budapesten a nők nagyon el vannak szállva maguktól és az a vélemény, mint általában itt a kérdés alatt is. Ha próbálsz rávilágítani, hogy nem mindenkinek egyforma a családi háttere, akkor üvöltés vagy lenézés lesz az eredménye.

Én 35 éves mamahoteles férfiként mindig vidéki, de azon belül is szegényebb környékekről költöztetek magamhoz barátnőket. És még csak nem is azért, mert vissza szeretnék élni azzal, hogy mamahotelben összegyűjtöttem mára 60 milliót és keresek havi 362 nettót (amit szintén a mamahotelnek köszönhetek, mert miután kirúgtak távolították el a vezetőség felét és az új vezetőség visszahívott és nekik már magasabb összeget mondtam a bértárgyaláskor. Ezt nem tehettem volna meg albérletezőként).

És soha senkinek nem kérkedtem az anyagi helyzetemmel vagy a jövedelmemmel (akkor talán más lenne a helyzet a budapesti lányoknál is).

A mostani barátnőmmel 1,5 éve együtt vagyunk és boldog vagyok, mert ő is megérti azt, hogy nem mi szolgáljuk a fogyasztói társadalmat, hanem a fogyasztói társadalomnak kéne kiszolgálnia minket. Hatalmas, betonbiztos családi egység van, mindenki mindenkire számíthat és minden jövedelem hasznosul, mert nem fizetünk ki idegeneknek közel egy havi fizetést a semmiért.

Kérdező, elmondanám, hogy itt a gyiken mindenki zseni, 20 évesen vette hitelmentesen a 60 millás házát és az ő véleményük az etalon.

Most elmondom, mi a realitás. Doktori végzettségű emberek örülnek ha ezeket 40-45 éves korukra elérik, tudom, mert mérnökként több doktori végzettségű fizikussal, mérnökkel dolgozom együtt. És ez elit kör, nem gyikes slepp.

Utolsó:

18-23 egyetem

24-25 plusz képzés

26-27 gyakornok és kezdő fizetés(albérletfizetés mellett ami mellett mint tudjuk nem lehet félretenni)

28-29 kényszervállalkozás indítása, eszközök beszerzése

30-31 gazdasági válság

32-40 önerő összegyűjtése

41-től lakáshitel

(ebben a sok munka miatti betegségek, szülők, testvérek támogatása még nincs benne, ha valakinek ez is belejátszik, még csúszik pár évet...)

34-es vagyok.

De kereshet, kedves 39-es. Az ilyen nők nem vettek soha emberszámba és utasítottak el és a legtöbbükben annyi gerinc nem volt, hogy megmondja miért, néhányan voltak, akiknél addig feszítettem a húrt, hogy kimondták, hogy igazából nekik a mamahotel nem pálya.

A legszomorúbb, hogy mindegyik jól kijött a szüleimmel, akikkel egyébként teljesen külön életterünk és lakrészünk van és nem járkálunk át egymás nyakán még mosdóba sem, csak az a társadalmi nyomás az ott motoszkált mindegyik agyában és persze a jól kereső nők családja, baráti köre szintén tett róla.

Volt olyan eset, ahol az akkori barátnőm egyik barátnője irigységből tett alám, miután én nem voltam kapható a megcsalásra (elég egyértelműen jelezte, hogy kikezdene velem), elhordott minden mamahoteles féregnek, hogy én sose kellenék neki csak szórakozni akart egy kicsit, de biztos a pipilőmet sem engedem megfogni a mama engedélye nélkül. Na ő tipikusan az a lány volt, akiről beszélsz. Budai családi ház a szülőknek hatalmas devizatartozással a kislány pedig próbálta kényszeresen fenntartani a high-life életstílusát, ami egyre jobban omladozott.

És nem a szegénység miatt menekülő lányokról beszélek, hanem olyan kultúrközösségekből származó, ahol nem szégyen az, ha egy több generációs család lakik együtt egy nagy házban, ahol mindenkinek megvan a saját élettere.

És nem hazudom önérzetből azt, hogy ne lett volna ilyen, de szerencsére megtaláltam azt a páromat, aki pont olyan gondolkodású, mint én és az első olyan nő, akin nem azt vettem észre, hogy azért felméri a helyzetet, hanem aki tényleg engem akar és engem szeret.