Nők, nem unjátok még a "nincs semmi baj a külsőddel" kegyes hazugságot?

Attól, hogy valaki nekem személy szerint nem tetszik még nem feltétlenül van gond a külsejével. Pl én nő létemre 180 centi magas vagyok, ettől még látok és ismerek olyan 160-170 centis férfiakat, akik jól néznek ki. Arányos a testalkatuk, normálisan öltözködnek, ápoltak. Ettől még nem feltétlenül vonzódom hozzájuk, sosem tudnám beleerőszakolni magam egy kapcsolatba egy olyan pasival, akit a hónom alá tudnék csapni. Ettől függetlenül tényleg nincs gond a külsejükkel, elismerem, hogy jól néznek ki, csak nekem nem tetszenek. Felesleges lenne lerombolni egy ilyen pasi önbizalmát a személyes ízlésem miatt azzal, hogy "bocs, de túl alacsony vagy", amikor a 160 centis Katinak lehet, hogy pont ő lehet az álompasija.

Ugyanígy pl a feketék között is vannak, akik jól néznek ki. Ettől még engem személy szerint nem vonz a fekete bőr, de nem attól lesz csúnya vagy kevésbé vonzó valaki, hogy nekem nem tetszik. Másnak ettől még simán bejöhet, nem én vagyok az egyetlen nő a világon.

Itt sok srác nagyon rosszul közelít a dolgokhoz. Személyes leszólításnál ha lepattintanak, akkor sose kérek visszajelzést (akkor se, ha félig-meddig ismertem a lányt korábbról). Miért?

1. Tök mindegy, mit mond, hogy miért nem akar találkozni (van barátja, nem áll készen kapcsolatra, megviseli az ausztrál bozóttűz stb.), a lényeg a "nem". Valószínűleg egyszerűen nem vagyok az esete, ezt felesleges ragozni.

2. Jó eséllyel, ha akarna se tudna rá válaszolni. Vagy kényszerből mondana pár dolgot (pl. rossz haj, nem divatos öltözködés), amiket ha megcsinálsz, ugyanúgy lepattintana. Ha meg olyat mond, amin nem lehet változtatni (pl. alacsony, csúnya arc stb.), akkor meg csak felesleges frusztráció keletkezik.

3. Van bennem annyi tartás, hogy méltósággal viselem a dolgot és szépen elköszönök tőle. Nem vagyok "Fluimucil Ábel", hogy elkezdem az idegesítő "Deee miéééérrrrrttt?" műsort. Ha az ember próbálkozik, de kosarat kap, az a világ legtermészetesebb dolga, nem ciki. Viszont ha utána elkezdi fokozni a dolgot mindenféle bugyuta kérdéssel, na ott minden szó után egyre gázabb és kínosabb lesz a helyzet...

32F

#29 Én ugyan nem szajkózom, hogy a férfiak töketlenek, mert nem érdekel.

Volt már kérdés, milyen lenne az ideális ismerkedés. Ha jól emlékszem, kb 90 százalékunk ugyanazt írta: ismerősökön keresztül, társaságban, hobbi közben stb. Így jó ismerkedni és akkor nincs ez az erőltetett cirkusz hogy ki kezdeményez, meg küldesz-e jeleket.És jellemre meg is ismered a másikat kötetlenül.

Ne érts félre, lehet próbálkozni ezen felül, csak a nők egy jó része ezt preferálja. Ja, és a férfinek sem fontos az idejéből pazarolnia. A kérdés az, ki akar jobban ismerkedni.

#34 vagyok, és jól írták fentebb, hogy a férfinek sem kell a saját idejét pazarolnia, mert nem lesz előrébb.

Azt még lehagytam, hogy agresszív/bunkó elutasításban sose volt részem. A lányok alapvetően normálisak, a bunkó flegmaság akkor jön elő, ha a srác nem veszi a lapot és erőlteti a veszett dolgot. Vagy ilyen hülye "de miért" kérdésekkel, vagy pedig a kretén alkudozással "jó, akkor nem kávéra, csak egy sétára vagy legalább most hagy kísérjelek már haza" stb.

#30

Ez egy eset volt, amit leírtam. Nem ez volt az egyetlen, de ez a legfrissebb. Szerencsére nem történt velem gyakran ilyesmi, de szerintem felesleges több példát írni, ha egy is tökéletesen kifejezi, hogy mire gondolok.

Természetesen mindenféle ember van, azt nem is tagadtam, de nekem többek közt ez az eset tántorított el attól, hogy ne válaszoljak a kérdésben írt kérdésre, amennyiben nem ismerem jól a srácot és tudom, hogy normálisan fog reagálni.

A #34-es és #36-os válaszokkal csak egyetérteni tudok, és nagyon örülök, hogy férfi szemmel is így gondolja és le is írja.

Volt, hogy a metrón bepróbálkozott egy srác és a lehető legudvariasabban elutasítottam, de ahelyett, hogy elfogadta volna, elkezdett kérdezgetni, hogy "De miért nem?", "Mi a baj?". Sose fogom megérteni, hogy miért nem lehet elfogadni, hogy nem. Ezer és ezer oka lehet annak, hogy ő pont ott és pont akkor miért nem volt szimpatikus. Szerencsére velem nem történt ilyen, de voltam már szem és fültanúja annak, hogy egy srác elkezdett ordítozni egy lánnyal, amiért az elutasította a kávémeghívást, és számon kérte tőle, hogy mégis miért nem megy el vele? Bármit mondhatott volna a lány, a srác csak idegesebb lett volna tőle.

Ugyan itt szokás szerint sokan írják, hogy "én bizony nem", mégis tapasztalataim szerint olyan 10-ből 9 nő tud normális módon elutasítani valakit. Pedig nem olyan nehéz, a neten is lehet találni rá tanácsot meg guide-ot, de mit is várnék én, hogy az ember majd biztos utánanéz, hogy ne bántsa meg a másikat? Jó vicc.

Ők inspirálták ezt a kérdésemet igazából: https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__szaki..

Szóval az élet nem ilyen egyszerű, valamint gyanús, hogy sok az álszent ember, nem csak itt, hanem úgy általában a világban.

Nem.

Nem is erről beszélek, ott vannak a példák a linkben.

Te nem vagy ilyen? Jó, örülök neki. De ettől még többen ilyenek mint te hiszed.

Ja, egyébként most nézem elírtam. Nem 10 nőből 9, hanem 10-ből 1 tud normálisan.