Hölgyek érveit várom, hogy miért érné meg feladni az agglegény életformát?

Nem, en nem gyoznek meg senkit. En is ugy gondolom, hogy egyedul elni a legnagyobb luxus. Igy csak szexpartnereket cserkesznek be par oras fedettpalyas randikra.

De sikerult hozzamennem az altalad vazolt emberhez. Nem vigyaztam a fuggetlensegemre. O azota is ugyanezeket csinaja, csak ram is sut, foz, takarit, plusz eltart. Szexualisan is onellato. Egymas mellett szingliskedunk.

Es ebbol a helyzetbol vadaszok a kalandjaimra, csakhogy oriasi akadalyok tornyosulnak. Nincs hova es mikor, pedig volna kivel.

Neked a legjobb.

Miért kellene meggyőznünk?:D Ha neked így jó, hát legyél agglegény. Kit érdekel?

Én speciel azért szeretek JÓ párkapcsolatban lenni, mert feltölt, boldoggá tesz, jobban érzem magam egy kiegyensúlyozott kapcsolatban, mint egyedül.

- Imádom, mikor reggel ébredés után az első mozdulata, hogy átölel, megpuszil.

- Szeretem azokat a pici, apró kedvességeket, amikkel elhalmoz. (Csak egy példa: mire hazajöttem ügyeletből, be volt készítve a friss kávé a kotyogósba, hogy csak alá kelljen gyújtani)

- A házimunka, főzés sokkal-sokkal jobb, ha van valaki, aki hálás érte. Magamnak is szívesen főzök, de az még jobb, mikor a párom megköszöni, megdicsér, hogy finom lett.

- Az élményeket jobb másokkal együtt átélni (nyaralás stb.)

- Bár néha jó egy gyors maszti, azért egy szenvedélyes szeretkezés nekem sokkal-sokkal többet ad.

Én mondjuk nő vagyok, de szerintem fordítva is kb. így működik.

Nem értem miért kéne meggyőzni téged bármiről is, sőt, szeretnélek megkérni, hogy terjeszd ezt a felfogást a férfiak körében ezen az oldalon :) Tőlük kéne inkább megkérdezni, hogy miért érzik üresnek és értelmetlennek az életüket párkapcsolat nélkül.

Én hasonlóan gondolkodom mint te, bár nekem hiányzik néha az összebújás valakivel, de alapvetően nem szeretem a férfiakat (nem gyűlölöm őket, vannak férfi haverjaim is, akiknek a többsége párkapcsolatban volt már megismerkedésünk pillanatában is, szóval nem "friend zone"). Elvégzek mindent a mai világban, az információk nagy része ott van az interneten, ami nem megy, ott szakembert hívok. De nem szeretem a férfiakat, nem akarok megfelelni az elvárásaiknak ("miért nem üzentél, amikor megérkeztél a munkahelyedre/hazaindultál?!" "Miért vágattál le ennyit a hajadból?!" "Miért nem inkább XY tortát csináltál almás pite helyett?!" Ő azt AKARJA)

Brrr, soha többé, köszönöm (és ezek a klasszikus, alacsony, max 170 cm magas, otthon élő (később összeköltöztem velük), aranyosnak látszó kocka srácok voltak. Ez a véleményem, így nem érzem azt, hogy neked most bizonygatnom kéne bármit is, hogy milyen csodás a nőkkel együtt élni. Nem az, ahogy férfiakkal sem.

(Tapasztalataimat 4 fiú testvér, egy apa, egy mostohaapa és nagyapáimon kívül további 4 kapcsolat színesítette.)

26/N

Ha konkrét fizikai, anyagi hasznot vársz a párkapcsolattól, akkor max. annyit tudok felhozni, hogyha jól megfontolva választasz, akkor lesz valakid, aki gondoskodik rólad, ha beteg vagy, baleset ér.

Egy jó párkapcsolatnak lelki haszna van inkább, szeretni és szeretve lenni... nyilván ezt nem tapasztaltad meg az előző kapcsolataid alatt. Nem ismerünk téged, sem a nőket, fene tudja, hogy kinek a hibája, hogy nem működtek, te mit vártál el a kapcsolatoktól, mi alapján válogattál.

30N

"Nemrég ismerkedtem egy 40 éves nővel. 40 évesen ott tart, hogy nálánál 10-15 évvel fiatalabbakkal d..atja magát tinderről"

Ha férfi csinálja, akkor még rendben van?

Tegye, ha neki jó.

Már azt sem értékeled, hogy enyhít az állítólag szexhez nem juto férfiak kinhain?