Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Újabb hiszti kérdés, de még mindig ugyan az, ami nagyon zavar: Miért ilyen felszínesek a nők? Azt mondják, hogy fontos a külső, de nem csak az?
Hogy fontos a belső is. Most a 16 éves keresztlányom próbál nekem kerítőt játszani persze semekkora sikerrel. Egyébként nem az ő korosztályában.
Most épp egy 19-20 éves lányt mondott, hogy szingli. Nem ismer, max kép alapján láthatott, és egyből jött, hogy nem vagyok az esete.
Komolyan, miért van az, hogy nem jövök be senkinek? Csak az lehet a reális magyarázat, hogy mindenki helyes pasit akar.
Szüleim? Igazából egyik sem foglalkozott velem úgy igazán. Már mint anyu biztos szeretett, de sosem beszélgettünk ha hazajöttem az iskolából sem.
Apám meg.. sosem volt igazi apa típus. Úgy nőttem fel, hogy az állandó veszekedéseiket hallgattam, miután apám haza jött.
Valami nem volt szerinte rendben a lakásban, nem volt eléggé kitakarítva (megjegyzem: anyám minden nap kb térdre rogyva takarított minden hülye szobában) és még is kiabált anyámmal. Sokszor próbáltam védeni, de hát semmi sikerrel. Aztán idén már, hogy 10 éve elhunyt.
Lehet máshogy alakult volna az életem, ha lenne még anyám. De ez se biztos. Tényleg nehezebben értettem meg dolgokat. Nem is igazán tudom miért akartam anyu halála után barátnőt. Sosem volt jó kép előttem miként kell valakivel beszélni, bánni. Apám hülye ajándékokkal akarta megvenni kb a szeretetem mindig.
Bátyámék is úgy kezeltek mint egy degenerált elcseszett valamit. Ezen már orvos nem segíthet.
Igen, de vége a sulinak! Szedd össze magad és kezdj új életet! Ha kell, akkor más környezetben. Szakemberhez menj el mindenképpen! Jót fog tenni!
Vegyél kutyát vagy macskát, nyulat. Keress valami hobbit. Nem kell rengeteg barát, de pár havert nem igaz nem tudsz összeszedni.
Amíg nem vagy rendbe magaddal, addig ne csajozz!
Öltözködéseden változtass, ha kell. Edz / sportolj (nem csak a külső miatt).
Legyél nyitott.
Hány éves vagy?
Ha szeretnél beszélgetni irhatsz..de előre szólok van párom.
N27
Nem akarok írni és nem sportolok. Nem az én világom és nem szeretem... régen akartam már ezt azt csinálni, de 2 nap alatt be is fejeztem, mert nem vonzott.
Amúgy kiteszek egy privát üzenetet, névtelenül, amit kaptam. Ezt legalább nem tudják le pontozni a nők:
"Szia
Bocsi a privátért, de tudjuk, hogy szarrá lennék oltva a véleményem miatt.
Na tehát... "A lányok nem felszínesek." Ez csak annyira igaz, mint az, hogy a benzines kocsi elmegy ásványvízzel is. Te is látod, én is látom, mind látjuk. Mi kell a lányoknak? BMW (vagy valami hasonló tragacs, mindegy csak trendi legyen), ecsethaj, meg légy "menő". És ha még kigyúrt, tápos csirke vagy, akkor meg főnyeremény.
Most jön a "vannak kivételek" epizód. Vannak, ja. 500-ból talán 1. Ezek a lányok általában már 20 éves korukra foglaltak, vagy olyanok mint az én ismerősöm, hogy van egy szar kapcsolata és a végsőkig hűséges ahhoz a marha pasijához, de azért veled lelkizik, meg kér tanácsot. Friendzone, azt hiszem. Vagy valami hasonló... Mindegy. Hidd el, én baromi sok mindent láttam már és látok is minden nap, de esküszöm Neked, egyszerűbb vaksötétben szétszedni egy bombát, mint normális lányt találni. Ugyanis a probléma az ismerkedés. Az igaz, hogy egy jó személyiség nagyon sokat jelent. De valahogy el is kéne jutni legalább egy beszélgetésig, hogy a lány megtudja milyen különleges is vagy nem? És ezt itt a gond. Haverod esete jó példa. Az apja bizonyára felvezette, hogy a fia milyen kis rendes és megbízható, stb.
Egy szó mint száz, a lányok igényei a csillagos eget verik, de ezt sosem ismernék be. Nézzél ki jól, legyél menő, vagy ha átlagos vagy, akkor a belsőd legyen nagyon szuper. Ezekhez képest mi kicsit egyszerűbben működünk úgy érzem..."
Kérdező ha már eltemetted magad nincs miről beszélni. Tény évekkel ezelőtt kellett volna ezzel a problémával kezdeni valamit de az is tény hogy jó pap holtig tanul. Mind képesek vagyunk változni ha akarunk. És ehhez általában kell segítség is.
Én rengeteget fejlődtem az elmúlt 10 évben saját erőből mert nem vonz a pszichológus gondolata pedig valószínűleg jól jönne. De én már 14 évesen láttam mik a hibáim és küzdöttem velük mert zavartak. Mert úgy éreztem én se akarnék magammal kezdeni semmit. Nőként is átmentem azon hogy biztos csúnya vagyok. Gyakorlatilag két fiú próbálkozott nálam mindkettő a periférián volt a csoportban és egyik se vonzott. Úgy éreztem ha csak nekik kellek biztos ezen a szinten vagyok pedig csak arról volt szó hogy fura voltam. Az általános és középiskola nem arról híres hogy jól kezelik a furákat de azért a periférián és néha beljebb is találtam barátokat. Őket és a többi korombelit figyeltem és sokáig tartott míg leesett miben vagyok más. Ahogy nyitottabb lettem máris jöttek a pozitív visszajelzések amiket nem tudtam kezelni. Mostanra elfogadtam hogy a többi ember mást lát mint én és helyén kezelem a pozitív és negatív visszajelzéseket is. Mert jön mindkettő. Rengeteget változott a jellemem az öltözködési stílusom és a magamról alkotott képem is. És még mindig nem vagyok ott ahol lennem kéne. 10 év után jutottam el addig hogy teszek azért a külsőért amit szeretnék. Lehet soha nem érem el mert nagyon úgy fest testképzavarom van de mivel ezt tudom majd figyelem a súlyom nehogy túl toljam. Szociális fóbiám is van. Egy időben annyira rettegtem mindentől és mindenkitől hogy nem mentem boltba egyedül nem szóltam másokhoz ha nem volt nagyon muszáj kerültem és néha a mai napig kerülöm a szemkontaktust ha nem közeli ismerős akivel beszélek (de már tudatosan figyelek erre is) és ha beszélnem kellett akkor előre lejátszottam magamban mit is akarok mondani és arra milyen választ kaphatok arra pedig hogyan fogok reagálni. Ez sokat javult mert nagyon kellemetlennek tartom hogy egy felnőtt ember ilyen gondokkal küzdjön. De például egy telefonhívásra vagy komolyabb ügyintézésre előre rá kell készülnöm különben pánikolok a mai napig. Szóval van még hova fejlődni. Folyamatosan kényszerítem ki magam a konfortzónámból így tágult az évek alatt.
Ha valaki hátrányból indul három lehetősége van miután felismerte a hiányosságait. Öngyilkos lesz (sok sok év után olykor elő fordul de nem hiszem hogy ez lenne a jellemző) leül és siratja ami soha nem volt az övé (ez szokott ön világ és az ellenkező nem utálatába torkollani mert csak gyűlik a rossz érzés a harag a rossz élmények) és a harmadik legnehezebb út a fejlődés.
Mindegy, hagyjuk. Látom amit látok. Átlag pasival ma senki nem akar együtt lenni. Megrohadok egyedül. Nincs mire fejlődni, mikor úgy is tudom, hogy szar vagyok nektek.
Úgy hazudtok mint a vízfolyás. Szemét felszínes ...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!