Azt mondják számít a külső és belső. Nálam mindkét tényező rendben van. Miért fordulnak el tőlem mégis?

"Csak a külsőmet látja. Ezt mivel magyarázzátok? Ismétlem, a külsőm tényleg rendben van."

A külső megfog, a belső megtart. Neked minden nő tetszik, akinek nincs amúgy komoly rendellenesség, igénytelenség a külsejével?

Társkeresőn én például ilyeneket szoktam élből elutasítani:

- dohányzik (mindegy, milyen gyakorisággal, azt is elutasítom, aki e-cigizik, azt is, aki leszokófélben van, én nem dohányzom)

- akinél probléma az állattartás lakásban, vagy egyáltalán az állattartás (nekem vannak állataim, lakásban vannak, nem kertes házban élek, hozzám tartoznak), ez a pont azon a részen szokott lenni, hogy milyen társat keresel, és ezt is lehet látni egy adatlapon, én ezt a részt is megnézem, és ha én nem felelek meg egy számomra lényeges pontban, akkor nem látom értelmét belekezdeni sem az ismerkedésnek

- ha valakinél szélsőséges érdeklődés szerepel vallás, spiritualitás vagy politika vonalon, nem baj, ha ezt valaki vállalja magáról, de én kerülöm az ilyet, más típus vagyok

- aki túl messze lakik tőlem, nekem már van egy kialakított életem, stabil munkám, amiből kényelmesen eltartom magam, messzire nem költözöm, még ha mozdulnék is egy kapcsolatért

- aki válófélben van, na most ez lehet kamu is, én meg szerető nem leszek, meg ha igaz is, el is húzódhat, előbb zárja le a múltat, és aztán kezdjen teljesen tiszta lappal

- aki vállalhatatlan fotót tesz fel magáról, gondolok itt olyanra, hogy zajos, homályos, befénylik vagy túl sötét a kép, kivehetetlenül távol van az alany, nem felismerhető, vagy "művészfotóként" csak az arca egy részlete látszik, esetleg meztelen a felsőteste (tudom, hogy strandon, családban normális, de ne egy társkeresőn, én sem mellbedobással ismerkedek)

- azok a 30-asok, akik érettségi tablóképet töltenek fel, csak épp azóta több, mint 10 év eltelt, nem hiszem el, hogy valaki 10+ év alatt semmit nem változott, még én is változtam, még ha nem is látványosan sokatat

Azok az idők sajnos elmúltak, amikor a nők még minden komolyan jelentkező társjelöltnek rendes esélyt adtak egymás megismerésére. Felgyorsult világban élünk, amelyben az internet miatt gyakorlatilag korlátlanná vált a nők számára az ismerkedési lehetőség, s ennek megfelelően a legtöbb nő idő hiányában egy kétlépcsős előzetes szűrőt alkalmaz a komolyabb ismerkedési esély megadása előtt. Az első szűrő ránézésre, másodpercek alatt rostálja ki a nagy többséget, elsősorban a kinézet, megérzett kisugárzás alapján. Az ezen megfelelőnek ítélt férfiakat azután a második szűrő fél-egy óra beszélgetés (vagy chatelés) után szelektálja, egyfajta első benyomás, szimpátia alapján. Ennyi idő csak arra elég, hogy azt érezze a nő, hogy mennyire tudsz jó érzéseket kelteni benne, s ezt elsősorban humorral, szellemességgel, könnyedséggel lehet elérni. Ennyi idő nem elég arra, hogy a lelki vagy szellemi értékeidet megmutasd. Ha szorongsz, belső vívódásokat érez a nő melletted, láthatóan küszködsz, erőlködsz, akkor szinte biztos, hogy a második szűrőn nem fogsz átjutni. Lehet keseregni, hogy ez igazságtalan, de ez a kőkemény Valóság, amely nem fog megsajnálni és hozzád igazodni.

Egyébként pedig nem tudok azokkal a hozzászólókkal egyetérteni, akik azt írják, hogy próbálj pozitív lenni, mosolyogni. Nekem az a tapasztalatom, hogy a nők gyorsan megérzik azt, ha az ember nem önmagát adja, hogy megjátssza magát, s a második szűrőn emiatt valószínűleg eleve nem fogsz átjutni. Vagy ha mégis, akkor később fog lehullani a lepel rólad, s pár találkozás után fog otthagyni, mikor rájön, hogy nem az vagy, akinek képzelt, s ennek így semmi értelme.

Megoldásként azt tanácsolom, hogy 30 évesen elsősorban fiatalon elvált, kisgyerekes anyukákat keress az internetes társkeresőkön. Az ő körükben a második szűrő jópofaság szempontjából egy kicsit megengedőbb, és a megbízhatóság, korrektség felértékelődik. Náluk talán lehet esélyed gyenge kommunikációs képességekkel is arra, hogy több randevúra is találkozni akarjanak veled. A lényeg, hogy legyél lelkes, örülj az anyuka meglévő gyerekének, játssz vele, ne hánytorgasd fel a korlátokat, amit a helyzet jelent. Egyszóval bizonyítsd, hogy a családapa szerepét is el tudod majd játszani, méghozzá örömmel. Sok sikert!