Fiuk! Ereztetek mar olyat hogy egy no tul jo lett volna hozzatok es ezert fujtatok visszavonulot?

Nem. De enyhén mondva nem vagyok kezdő a világ ismeretébe, önismeretbe, moralitásba, stb.

Ha lett volna olyan, aki túlszárnyal is odamegyek, aztán ha jön egy hozzá hasonló, akkor poliamória, vahy elbúcsuzás. Nem oda menni teljesen oktalan.

Sokszor szerepelt már ez a kérdés.....

Volt már olyan, hogy a nő nagyon tetszett, de a környezete és az életvitele miatt nem kezdeményeztem feléje. Aztán eltelt pár év és újra összeakadtunk és akkor rákérdezett, hogy miért nem léptem felé mikor világosan tudtomra adta, hogy bejövök neki. Erre azt válaszoltam, hogy világ életemben szerelmes voltam belé, de ott akkor nem volt meg a magabiztosságom ahhoz, hogy beleálljak a kapcsolatba, szarul meg nem akartam csinálni. Nem a felsüléstől féltem, hanem nem akartam feladni az akkori életem. Erre azt válaszolta, hogy nem mertem kipróbálni magam más szerepben és neki ez egy pasiban nem szimpatikus. Válaszként közöltem, hogy éppen ezért nem mentem bele, mert ismertem annyira hogy nem megalkuvó típus és én is szeretem saját magam alakítani a sorsomat, ezt elég nehéz feloldani.

Egyébként furcsa, hogy mai fejemmel annyira világos hogy jól döntöttem, de akkoriban nagyon nehezen tettem magam túl rajta.