Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy felejtsem el ezt a lányt?
FIGYELEM!Hosszú lesz.De megköszönöm ha elolvasod és megpróbálsz segíteni.Mert fontos lenne.
Már több mint három éve szenvedek ettől és már nem bírom tovább elviselni.
Az egész azután kezdődött hogy új munkahelyem lett.
Egy-két hétig észre sem vettem, pedig ott volt tőlem pár méterre.De miután egyszer közvetlen a szemébe néztem, azóta szinte csak rá tudok gondolni.
Először nem is foglalkoztam azzal hogy egyre többször gondolok rá és hogy szinte megsülök olyan meleg van ha csak ránézek vagy ha közelemben van.Azt gondoltam egy-két hónap és elmúlik.De hétről-hétre rosszabb lett.És már annyira erős volt az az érzés amit iránta éreztem hogy olyat idáig még nem tapasztaltam.Nagyon erős és olyan masszívan bennem van hogy nem tudom kiölni.
Döntenem kellett hogy vagy szívemre hallgatok, vagy az eszemre.És én azt gondoltam jobb ezt az érzést elfojtani.
A lány nem kimondottan az esetem.Pedig tényleg szép és jól is néz ki de sokszor a frászt kaptam tőle.Már csak azért is mert nem tudtam megérteni hogy miért pont ő.
Kb. 1,5-2 hónap után kicsit elborult az agyam és minél előbb el akartam fojtani ezt.
Ezért ráírtam a lányra.Belekötöttem minden kis szarba és olyanokat írtam neki amiket nem akartam és nem gondoltam komolyan.Meg még olyat is ami bár igaz, de nagy súlya van.
Kicsit meg akartam bántani hogy olyat mondjon vagy írjon nekem amitől kiábrándulok belőle.De ez a lány egyszerűen nem akart olyat írni amivel legalább egy kicsit is megbántana.Igazából azt sem értettem hogy miért válaszolt az üzeneteimre.
Teljesen hülyét csináltam magamból és szinte már rászálltam a hülyeségeimmel.kb. fél év után feladtam és mivel féltem hogy esetleg megijesztem a viselkedésemmel, személyesen bocsánatot kértem tőle.
Idővel csak rosszabb lett és már azon kaptam magam hogy aggódom érte.Úgy éreztem/érzem mint ha számomra csodálatos lány volna.Azt meg már fel sem hozom hogy azóta szinte más lány nem is nagyon érdekel.Mert mindegyikben őt keresem.De hiába.Belőle csak egy van.
A lényeg hogy 2,5 éven keresztül nem tudtam elfojtani ezt pedig próbáltam kerülni amennyire lehet.Az volt a baj hogy a munkahelyet sajnáltam volna otthagyni mert ezt leszámítva jól éreztem magam ott.
De kellemetlen volt így dolgozni a lány mellett.
Kb. fél éve hogy felmondtam és elköltöztem több mint 200km-re.Azóta nem láttam.De nem tudok megszabadulni attól az érzéstől amit iránta érzek.
Még is mit csináljak már hogy ez elmúljon?Akasszam fel magam, vagy mi??
Sokszor nem tudok aludni pedig mostanában már nem szoktam vele álmodni.
A munkámra sem tudok odafigyelni mert még ott is sokszor ő jár a fejemben.Újra elkezdtem edzeni annak ellenére hogy nem biztos hogy kéne.De próbálom elterelni a gondolataim.De nem mindig sikerül.
Ráadásul eltávolodtam mindenkitől és teljesen magamba fordultam.Néha rosszul érzem magam az emberek közt és nem akarok senkivel sem beszélgetni.Félek hogy teljesen összeroppanok ettől.
Most ott tartok hogy hiába, nem tudok több időt adni ennek, hátha elmúlik.Tennem kell valamit mert szétrobbanok az idegtől.
Van valami amit már többen tanácsoltak.
Rá kellene írnom és felvenni vele a kapcsolatot.Hát ha segítene.
De hogy?
Nincs bőr a képemen azok után ráírni.Meg azt sem tudom hogy mit írjak neki ezek után.Vagy ha sikerülne is, nem tudom milyen hatással lenne rám.Félek ettől is...
Bár csak ne tettem volna semmit ellene!
Bocsi a helyesírási hibákért, és hogy kicsit nehezen átlátható az egész de telóról írtam.
Hát megtettem.Ráírtam....
De még annyit sem írt vissza hogy dögöljek meg. :/
Valamilyen szinten megértem, de mégis csalódott vagyok.Talán most majd sikerül elfojtani.Így hogy most már esély sincs rá hogy felvegyem vele a kapcsolatot.
Rohadt szar érzés ez...Remélem ez segít elfelejteni.
#16 Igen, gyáva voltam.Esélyt sem adtam ennek az egésznek.Most pedig én nem kapok esélyt hogy valamit is tegyek azért hogy vége legyen ennek.
Mert igen!Most is csak azért írtam rá hogy valahogy rábírjam egy személyes találkozóra.Hogy szemtől-szembe kerüljek azzal hogy mi tényleg nem illünk össze.
De ezt most már b@xhatom.
Egyébként meg tudom miről beszélsz.De lószart nem tudsz rólam hogy miért KELL minden egyes alkalommal így döntenem.
Könnyű úgy okoskodni hogy semmit nem tudsz ennek a hátteréről.
Fáj, és nagyon rossz érzés ez.Minden egyes alkalommal.De amíg nem találok olyat akire az eszem is azt mondja hogy: -Ő érte megéri tenni.Vagy hogy most már érdemes belevágni egy kapcsolatba és tenni érte.Addig nem tudok mást tenni.Lehet, benne van hogy néha nem kellene azt nézni mit mond az eszem.
Jó lett volna ha nem szakadok ketté és nem fordul magam ellen.Bár csak újra láthattam volna és hallhattom volna a hangját!
De féltem a találkozótól is.Mert még az is megtörténhetett volna hogy ott elfelejtem miért is akartam vele találkozni és azon kapom magam hogy megpróbálok tenni a lányért.Mert tényleg nagyon különleges, csodálatos lány a számomra.
De talán tényleg így a legjobb.Hogy még vissza sem írt.
A csalódottság majd talán segít teljesen összetörni és elfojtani az érzéseim iránta.
Valamint elmondhatom hogy újra sikerült egy ilyen érzést elfojtani, az eszemre hallgatni a szívem helyett...
Verhetem a mellemet hogy sikerült...
De amit idebent érzek, az a fájdalom, amit egyre kevésbe tudok leplezni, megmarad.Sőt!Most valahogy erősebbnek is érzem.
Köszönöm hogy elovastátok és megpróbáltatok segíteni! :)
válasza:Várd ki a végét. Mikor írtál rá? Van, hogy 1 nap is kevés a válaszra ha az ember elfoglalt. Bármi közbe jöhetett. Még várj:) Az is lehet elolvasta de még gondolkodni kell.
Vagy egyáltalán célba ért az üzeneted?
válasza:Szívesen segítettünk amiben tudtunk...
Meglátod hogy ha válaszra sem méltat a lány könnyebben fogod tudni elengedni most hogy megpróbáltad. Rossz érzés, de jobb lesz utána. :)
válasza:A meg nem beszélt dolgokat egy életen át hordozza az ember, hogy mi lett volna, ha...
Nem azért kell megbeszélni, mert tutira az lesz az eredmény, amit szeretnénk, hanem mert utána le lehet zárni, meg lehet gyászolni. Azért érdekelne, mi volt az az akadály, ami miatt nem mertél felé nyitni. Nyilván vannak külső akadályok és belső akadályok, amik egy része leküzdhető. Akár privátban is megírhatod, kíváncsi lennék rá. Én is voltam extrautálatos olyan fiúval, akibe halálosan szerelmes voltam, de ebből már kinőttem. Azért lenne jó tisztázni magadban ezeket az akadályokat, hogy lásd, mi az ami leküzdhető, megoldható és mi az, amikor valóban jobb az eszünkre hallgatni. A lány valószínű most gondolkozik. Neki is fel kell dolgoznia amit olvasott. Tényleg, mit írtál neki??? Meglepő lehet olyantól levelet kapni, akiről úgy véljük, ki nem állhat bennünket.
Úgy gondoltam hogy esélyem sem lett volna nála, ezért inkább hagytam az egészet.De ez a ki.....ott érzés csak erősödött.
Ezért csináltam, amit csináltam.
Bocsánatot kértem tőle, nem egyszer de sz@rt rám.
Úgy ahogy most is.Még válaszra sem méltatott pedig ő...
Ma is írtam neki hogy kezdjünk tiszta lappal...mire ő letiltott...
A lány aki számomra a legcsodálatosabb...
Remélem hogy soha többé nem érzek így egy lány iránt sem!
Most...ennyire még sosem haragudtam magamra.Ettől próbáltam megóvni magam.Hogy szembesülnöm kelljen vele hogy ő sem más.Ugyanolyan mint más.
Elbrontottam, igen, tudom.De meg egy választ sem érdemlek?És ő rá tekintek úgy mint ha számomra csodálatos lány lenne??!!
Amit most érzek, arra nincsenek szavak.Szinte forrok a dühtől.A könnyeimmel küszködök, és mint ha egy világ omlana össze bennem.Bár csak a létezéséről sem tudnék!!!
Miért?Csak ez jár a fejemben.
Egy ilyen lány iránt érzek így??És mindig ez van.
Akárhányszor beleszeretek valakibe, ez van.Csalódás...
Másoknak milyen csodálatos rendes lánynak írtam le.
2,5 éven át voltunk munkatársak, 3 éve érzek úgy iránta ahogy senki iránt.Azt hittem hogy rendes lesz és ad egy esélyt hogy normálisan lezárhassam ezt.
De ezt kaptam...
Egy szót sem írt vissza.
Úgy hogy nincs tovább.
Bár csak ki tudnám kapcsolni az érzéseim hogy soha többé ne érezzek így senki iránt.
Még így a végére annyit elmondok, hogy ha még egyszer valaki iránt én így éreznék, sz@rok bele mindenben.Nem érdekel senki, sem a munkatársak, se a pénz, vagy az hogy jól érzem magam az adott munkahelyen, hagyom ott az egészet a pi...ba.Én ezt még egyszer nem csinálom.Mondhat akárki akármit.
Még egyszer köszönöm a segítséget és a tanácsokat!Talán egy másik lánynál bejött volna.
válasza: válasza:Nem hiszem, hogy azért, mert nem tud neked mit írni, még nem rendes lány. Nem akarom felépíteni a bálványodat újra, de a sztoriban ő az, aki teljesen érthetően viselkedik és te vagy az, aki egy kicsit abnormális vagy.
Lehet, hogy jól érezted és tényleg nem volt nála esélyed soha. De ha volt is, egyáltalán nem úgy viselkedtél, hogy ő azt érezze, adnia kellett volna egy esélyt. Egyrészt hagyjál már időt a dolgoknak!
Mindent elkövettél, hogy ha volt is a lányban bármi érzés, akkor az kihűljön, most meg itt pattogsz, amiért nem omlik a nyakadba lobogó szerelemmel két pillanat alatt.
Amikor 19 éves voltam, volt egy fiú, akibe évek óta szerelmes voltam. Sokáig észre se vett, aztán egyszer csak felfigyelt rám. Mivel én évekkel voltam előrébb érzésekben, nekem nagyon lassú volt az a tempó, ahogy ő közeledett. Ráadásul egyet lépett felém, aztán kettőt hátra. Elkezdtek rólunk pletykálni, holott ő még magának se vallotta be, amit már én is láttam, már más is látott...De amikor ezzel szembesült, inkább visszavonulót fújt én meg csak vártam napokig, hetekig, hónapokig...És aztán már nem vártam többé. Bekeményítettem, hogy ha eddig nem jött, akkor többé ne is jöjjön. Neki kellett az a néhány hónap, hogy tisztázza, mit is érez/akar. Amiről nem tudtam, neki akkor alakulóban volt egy kapcsolata, amibe én jól bezavartam a megjelenésemmel. Évek óta ismertük egymást, de a munkahelyünk révén akkor kerültem elérhető közelségbe. És tudtomon kívül megzavartam az alakuló valamijét. Utólag összeraktam a puzzlet, ő azalatt a néhány hónap alatt vívódott és végül elindult volna felém. De soha többé nem engedtem. Mert nem tudtam megbocsájtani, hogy nem akkor tartott ott érzésekben, amikor én.
Azóta átéltem én ezt mással is. Az illetővel gyakorlatilag szinte soha nem voltunk egyszerre szerelmesek egymásba. Nem mondom, hogy ez az ideális, sőt...
De a hibát újra és újra elkövetem. Nem tudom megbocsájtani, ha idő kell az illetőnek és visszavonulót fúj. Utána már hiába keres.
Most te jóval előrébb tartasz érzelmekben, mint az a lány. Biztos vagyok benne, hogy gondolkozik rajtad.
Hogy vonzódott-e valaha hozzád, azt én ennyiből nem tudom megítélni.
Tanulj inkább az egészből. Az érzéseid alapján a jövőben újra ugyanazt a hibát akarod elkövetni, mint vele: ahogy sebezhetővé válsz, el akarsz menekülni, hogy majd azt a lányt is évekig gyászold. Hülyeség. Tanulj a hibáidból. Legközelebb merj sebezhető lenni. Akkor is pofára eshetsz, de legalább nem kell évekig vívódnod utána miatta. Amúgy meg adj időt ennek a lánynak. Oké, most letiltott. Én két férfit is letiltottam, aki nagyon sokat jelentett nekem az utóbbi időben. Az egyik már lassan 4 hónapja le van tiltva. A másikat egy napra tiltottam le. Megint el akartam menekülni az érzéseim elől. Aztán meggondoltam magam és mégis beszéltem vele. Így is valószínűleg lezárás lesz a vége. De ez legalább igazi lezárás és nem az az elmenekülök féle, amikor az ember évekig rágódik. Hozzáteszem, tiltottam le itt gyakorin is olyat, aki valóban semmit nem jelentett, csak zaklatott, tehát a letiltásnak is lehet ezer oka.
Igen, én is arra gondolok hogy most abnormálisnak tart.Ezért is szerettem volna felvenni vele a kapcsolatot.
Nem azt vártam hogy ugorjon.Csak beszélgetni szerettem volna vele.Most is félve írtam rá, és lehet ezmiatt érzem úgy hogy kicsit érzéketlen volt velem szemben.
Tegnap azt hittem kiszakad mellkasom, annyira fájt hogy még csak annyit sem írt vissza hogy mi a francot akarok tőle.
Voltam már szerelmes, nem egyszer.De még sosem volt ennyire erős.
Nem akarok mást!De tőle meg mindig is féltem.Igazából azzal sem vagyok tisztában-még 3 év utàn sem- hogy mit is akarok.
Az egyik felem küzdene érte, a másik meg próbál távol tartani tőle.Szívem szerint küzdenék érte.De a tegnapi után az utolsó remény is elszállt.
És most kicsit kétségbe vagyok esve mert nem erre számítottam.Azt gondoltam hogy legalább egy találkozót összehozhatunk.
Ahol szembesíthetem az egyik felem(amelyik nem tudja elengedni) hogy mi tényleg nem illünk össze.
válasza:Talán ott követted el a bajt hogy kimontad számára azt ami fájt neki "sz igazságot.
De alapból egy kapcsolat erről is szól,őszinteségen alapul,és ahogy látom a lánynak ez nem tetszett.
Még is mit akarsz tőle? ne keresd semmi kép aki ilyenen berágódik,mi lesz vele később.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!