Ki hogyan barátkozott meg a gondolattal, hogy az egyetlen igaz szerelme nélkül kell leélnie az élete hátrelévő részét?

most a született július 4.én című film ugrott be.

ott a srácot egészen fiatalon gerincen lövik és lebénul melltől lefelé,vagyis garantáltan szűzen kell majd meghalnia.

szerintem rettentő lehet ez.

mondjuk pinát azt azért nyalt,de fa-sz nélkül az sem lehet az igazi.

szóval szörnyű.

Evekkel ezelott szakitottunk,o volt az a bizonyos..

Aztan azt hittem,hogy mar nem jelent semmit, de mindig eszembe jut.

Multkor olvastam egy irast, annyi volt a lenyeg,hogy ha most valaki feltenne neked a kerdest,hogy kihez fuznek az erzeseid,akkor ki jutna eszedbe? Egybol ugrott be..bar nagyon remelem,hogy csak a regi boldog emlekek, erzesek miatt es mar nemiranta erzek barmit is.. mert mar o is teljesen mas, kivul belul es en is..

Szomoru ez, remelem halalom napjan nem o lesz az utolso gondolatom :D akkor ereznem,hogy elvesztegettem mindent.

Ugyanez volt velem is,mint veled,mintha magamat olvasnam :)

El fog halvanyodni, ahogy telik az ido..

Lehet,hogy sosem leszel tul rajta rendesen,de jobb lesz..legalabb az a hulye erzes nem lesz a mellkasodban egesz nap :) En mar annak is nagyon orultem,hogy elmult.

Tobb,mint 4eve ,hogy nem lattam, nem beszeltunk, neki mar lassan felesege lesz.

En meg azota is vele almodok neha.. es faj a szivem ebredes utan.

De aztan elmulik megint es mennek tovabb a napok.

Sajnos ez van.