Számon lehet kérni valakit, ha még nem kapcsolat?

Nekem sem stílusom ez a több emberrel való ismerkedés egy időben.

Vannak ilyenek, akik így játszanak. Én sem tudom az ilyet komolyan venni, jobb egy emberre koncentrálni.

Azt leszűrheted, hogy annyira nem érdekled, de számon kérni felesleges, nem tartozik semmivel, de kiábrándító.

Én most nem konkrétan a kérdésre válaszolok, hanem csak a számonkérésről írom le a véleményem.

Ez egy olyan dolog, amit még kapcsolatban is tilos! A számonkérés mindig egy hátszma része! Ezzel nem mondod ki, hogy mit szeretnél valójában, nem tudatod, hogy mire van szükséged, nem beszéltek meg nyíltan semmit.

Számonkérés során egyetlen dolog történik, az pedig a BŰNTUDATKELTÉS. Egy ilyen dolog nem erősíti a kapcsolatot, nem hoz rendbe semmit, sőt, ellentétet szít a felek közt.

Asszertív kommunikáció az, amivel nyíltan bűntudatkeltés-mentesen lehet közölni, hogy mit szeretnél.

Komoly kapcsolatoknál mindenképp szükséges figyelni arra, hogy egy-egy negatív érzelem ne törjön ki belőled, tudd kezelni a helyzetet, és tudj a megoldásra törekedni. Dühöngés-féltékenykedés sehova sem vezet.

Szia.Hasonlóan jártam ,mint Te.Csak én félreérthetetlen helyzetben láttam meg másik nővel.És észre vett ő is.Ő bocsánatot kért, nem akart megbántani és kért ne higgyem,h hazudott nekem.De nem magyarázta meg az esetet.Nagyon rosszul esett és azóta sem tudom túl tenni magam ezen.Igazából nem azon amit láttam,hanem azon,hogy én is csak egy futó kapcsolat lettem volna,vagy amelyik hamarabb célba ér?Vagy mi??Nem történt semmi közöttünk,de ezután már nem is fog.Számomra hiteltelenné vált,nem tudok megbízni benne.Pedig nagyon akartam őt,iszonyatosan.És teljesen biztos voltam benne,hogy ez kölcsönös.Egyértelmű volt.Nem képzelődtem.

Nem tudom mikor heverem ki ,de muszáj túl lépnem valahogy rajta.Az vigasztal,hogy talán jobb ez így,sokkal rosszabb lett volna,ha később,amikor már kapcsolat lett volna belőle,csinálja ezt velem.

Próbálok barátként tekinteni rá.Nagyon nehéz,de nincs más választásom.Ezt ajánlom neked is,próbáld kizárni az életedből.fájjon neki a feje,hogy egy ilyen nőt nem becsült,mint Te.

Minden jót kívánok neked!!

"Meg talán kicsit magába néz, hogy ezt nem így kéne csinálni."

Nem fog, hidd el. Mert nincs rákényszerítve.

Akkor fog elgondolkodni ha esetleg az életben teljesen egyedül marad, tönkremegy körülötte minden.

Amíg van könnyebb útvonal (azaz helyetted a többi nőnek csaphatja a szelet) addig esze ágában nem lesz végigjárni az önismeret rögös útját, ill. megvizsgálni az ok-okozat összefüggéseket

" elmondom a problémám, és keresünk rá megoldást,"

ja persze, ezt így elhiszi az ember, mert mindenütt ezt olvassa. Az összes kapcsolati bizb.sz oldalon nyomják ezt az ökörséget: A problémákat meg kell beszélni, a határokat fel kell állítani mert a másik csak így tud tisztelni téged stb.blablabla.

Csak akik ezeket a szarokat leírták, még nem éltek párkapcsolatban.

Eddigi életem folyamán az ÖSSZES kapcsolatom arról szólt hogy ha meg akartam beszélni a problémákat, próbáltam tisztázni a határaimat annak érdekében hogy OLDJUK meg ezeket és erősödjön a kapcsolatunk, mindig az ellentétét étrtem el.

Hozzáteszem, az ilyen mondanivalóimat kb. hatvanszor fogalmazom át magamban, mindig alszok rá egyet hogy még véletlenül se legyek igazságtalan, bántó, nyers. És beszélgetés közben is számtalanszor elmondom hogy "ezeket azért tartom fontosnak megbeszélni hogy ne halmozódjanak fel, és mielőbb találjunk rá kompromisszumot, mert fontos vagy és nem akarlak elveszíteni..."

Tudod mit hoztak az ilyen törekvések? Igen... eltávolodást.

Szóval megtanultam hogy férfiként NEM szabad problémákkal előállni.

Persze aztán mindig azzal jönnek a nők, hogy "a férjemmel semmi problémát nem lehet megbeszélni mert nem reagál, stb..."

Mi a f..sznak reagáljak ha csak rosszabb lesz tőle, nem előre mozdít egyet hanem kettőt hátra???

41f