Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lányok, hogyan viszonyultok ahhoz, ha egy férfi gondolkodó típus és szereti a műveltséget?
Néha úgy érzem, mintha elriasztana lányokat ez a típus. Lehet, csak én képzelem bele tévesen, de nem azt vélik egyesek, hogy a gyakorlatiasság hiánya mutatkozik az elmélkedő típusoknál? Pedig nem zárja ki, hogy gyakorlatias is legyen valaki, én annak tartom magam.
Ha egy férfit érdekel az irodalom, történelem, nyelvészet, filozófia, kultúrák, szereti a komolyzenét, romantikus típus, akkor hogyan viszonyultok hozzá?
Nekem az eddigi párkapcsolataimban egyikben sem olyan párom volt, aki intelligensnek, műveltnek vagy egyáltalán kimondottan gondolkodó típusnak lett volna mondható. Így is elfogadtam és szerettem őket. Mégis néha úgy vágyom rá, hogy szellemi társam is legyen egyben a párom! Ritkán, de volt alkalmam ilyen lányokkal ismerkedni, mindig azokat a randikat élveztem a legjobban, ahol tudtunk beszélni irodalomról, filozófiáról vagy bármilyen elmélyült témáról.
Valahogy úgy irigylem azokat, akiknek szerencséjük volt és összejöttek a szaktársukkal az egyetemen hasonló érdeklődésük vagy beállítottságuk miatt is.
Mit tanácsoltok, hol lenne érdemes ismerkednem, ha már az egyetemen nem jött össze? (Máshol bezzeg találtam értelmes embereket. :D)
Van az a fajta férfi, aki művelt, intelligens, megvan a józan paraszti esze is. Tudja, hogy ez a normálisabb, nívósabb emberek minimuma, és ilyen társat keres, és ennyi ésszel már tudja hogy hol keresse.
Meg van az, aki átlagosan művelt, és azt hiszi hogy mégis ő mennyire egy finom ember, és szellemi főfogás a mai társadalomban. Nagyon el van magától szállva, mert gimis tananyagot nem felejtett el (átlagba mert mást nem is kellett tanulnia, pl egy orvosnak már fingja nincs Arany munkásságáról, mert az egyszem agyába más terület tudománya kell hogy elférjen)
... És erre fogja ha nem jött össze egy lánnyal a dolog. Pedig lehet közbe csak csúnya, amúgy unalmas, igénytelen...stb
Meg van az, aki sokszor szerencsétlenül nyúlt bele a lányokba, és kifogott üresfejű libákat.
A művelt, tájékozott embereket szeretem, az irracionális művészlelkeket nem (írom ezt úgy, hogy festek, olvasok, szeretem a művészeteket és szeretek mindenfélén elmélkedni).
23/N
Poén amikor más kérdéseknél fasságokat hablatyolok elkezdik itt mondani, hogy "igen igen én is ilyen vagyok..." xD
Aki "igyekezik művelt lenni" az már egy pojáca. Az intellektus meg nem attól függ, hogy valaki elmondja Random Géza De szeretlek juliskám című versét fejből imho.
Az ilyen kérdéseknél mindig érzem a beképzeltség szagot. Jó persze valaki legyen tisztába a saját képességeivel, de valahogy bűzlik itt mindig ez.
Nekem imponál, ha mellé nem ilyen "megalszik a szájában a tej" ember és ha velem van, egy világban vagyunk és nem máshol jár fejben. Vagy mikor valaki nem tud kicsit laza, spontán lenni és esetleg lebecsül egy kis "értelmetlen" szórakozást, vagy valami hasonlót.:) Ja, és ha ennek ellenére nem finomkodik velem, hanem észre tudja venni a nőt bennem és úgy leteperni, mintha egyáltalán nem lenne "úriember". :D
A díszsznoboktól viszont kiráz a hideg, de beszélgetni és a másik tájékozottsága által gyarapodni, tanulni én is szeretek. Egy intelligens, nagytudású emberrel a legjobb beszélgetni. Nem csak azért, amit ő mutat, hanem mert a témák által egy olyan felületet biztosít neked, ahol gondolkodhatsz, megfogalmazhatod magadnak és neki is a gondolataidat, a saját véleményed, magadat is jobban megismerheted... Számomra ilyen egy ideális férfi.
Szaktárssal járni nem mindig jó, nálam ez nagyon rosszul sült el, pedig mi csak randizgattunk.:) A srác annyira kompetitív volt, hogy nem beszélgetni lehetett vele, hanem csak hallgatni, ahogy okoskodik és előadja magát, mintha neked fingod nem lenne a szakmáról. Pedig azért itt elég nagy potenciált látnék benne, hogy azonos érdeklődésű emberrel jöjjek össze, hasznos ez a tudás a párkapcsolatban és izgalmas is. (Nekem nagy álom lenne egy közös kutatást csinálni a párommal, ha ilyen lenne. :D Irigylem a szerzőpárokat, akik a való életben is párok.)
Azért remélem, a természettudomány és társai sem az ördög találmánya a szemedben, én ezeket is imádom.:) Műkedvelő vagyok, de nem megy szerzőktől idézni meg kenni-vágni a magyar történelmet. :D
#7-es válaszoló: köszönöm neked is a válaszod! Neked is sikerült megfogalmaznod sok olyan részletet, amit osztok. Jó meglátásaid vannak és egyetértek sok mindenben. Például az nagyon tetszik, ahogy kifejtetted, hogy két intelligensebb embernek a beszélgetése során biztosítanak egymásnak egy felületet, ami által mindketten fejlődhetnek és önmagáról is tanul az ember. Ezt én is fontosnak tartom.
Neked szerencséd volt, hogy csak szaktárs adta elő magát úgy, mintha neked fingod sem lenne róla. :) Nekem a barátom, aki majdnem nulla előtanulmánnyal és nevetségesen kevés tapasztalattal alakította magát teli önbizalommal, hogy ő jobban tudja azt, amit én éveken keresztül tanultam és több év tapasztalatom volt benne. Bicskanyitogató volt, de évekig sikerült tűrnöm és ráhagynom, engednem őt homokozni a kis vödröcskéjével.
Igen, én is irigylem azokat a szerzőpárokat, akik valóban párok is. :) A szerzőktől való idézés fejből és a történelem kenése-vágása nagyon jól megy pedig. :D A természettudományokban meg tessék, más válaszolók nagy örömére bevallom, hogy buta vagyok és én sem vagyok mindennek tudója. De nyitott vagyok rá és látom az előnyét annak is, ha a párom más műveltségi területen lenne járatos, így még inkább megvalósulna az, hogy tanulunk a másiktól valami újat. A földrajzot, csillagászatot szeretem, sokat olvastam ilyen téren is. A kémia, biológia, fizika nem az erősségem, de szívesen beszélgetek azokról is. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!