Elcsábítottam egy lányt, és neki fontos vagyok, de már nem érdekel. Hogyan tudassam ezt vele?

Előző:

Nem háborodtam fel. Talán én fogalmaztam rosszul, talán te értelmezted félre, de bennem nincs semmi felháborodás. Nincs erkölcsi pontom, legalábbis olyan értelemben, amilyen neked van, biztosan nem. Saját világképem van, én másképp látom a világot, így nálam mások az erkölcsi szabályok is. Neked is megvannak a magad erkölcsei, ami alapján mérlegeled a dolgokat, és ezt tiszteletben is tartom, átvenni viszont semmiképpen nem fogom. És ez így a jó, ha nem akarjuk meggyőzni a másikat.

Természetesen érthető számomra, hogy szerinted én nem ismerem a nők 1%-át sem, hogy átlag alatti pasi vagyok, hogy képtelen vagyok egy komoly kapcsolatra, és hogy a kedves, értelmes nők számomra elérhetetlenek. Azonban az a helyzet, - és ezt majd vedd figyelembe akkor, amikor élőben lesz hasonló beszélgetésed - hogy a dolgok "innen" egy kicsit másképp néznek ki, mint "onnan". Nem te éled az életemet, nem te írod a naplómat sem. Neked pusztán egy szubjektív véleményed van abból kifolyólag, amit eddig olvastál tőlem. Én sem ismerlek téged, ezért őszintén szólva inkább nem minősítenélek téged.

Az "Amíg nem találok más bizonyítékot" félmondatocska, nem a maradék 10%-ra vonatkozott, amiben a kérdésben szereplő lány is benne van, hanem a többségre, arra a 90%-ra, akit megneveztem.

Minden jót.

Előző: amennyit tudok az arabokról, azok alapján köszönőviszonyban sincs a mentalitásom velük. Egy részük épp az, hogy rendkívül tiszteli a nőket (én nem). A másik részük pedig tárgyként kezeli őket. Ez sem én vagyok, mert még ha egy r**ancot is hozok fel magamhoz, akkor is megadom neki a minimális tiszteletet, hogy például együtt vacsorázok vele, és úgy intézem a dolgokat, hogy jól érezze magát, amíg velem van. Még akkor is, ha ő is tudja, hogy az egyetlen dolog, amit akarok tőle, az a szex.

A másik meg: nem nagyon érdekel az emberismeret, jó nekem így.

A választ mindenesetre köszi.

Még valami:

Ártatlanság alatt természetesen nem a szüzességet értettem... Hanem azt, hogy mivel nem volt még senkivel, ezért nem is tudott senkinek fájdalmat okozni. Neki nincs a számláján egy összetört férfi szív sem, ellenben azokkal, akik túl vannak már egy pár fickón...

77%-os:

Vállalom az "über mocsok" szerepét. Valakinek ezt is el kell vinnie nem? ;-) Amúgy meg senkire nem kényszerítem rá magam, szóval lehet más emberekhez is menni.

A kérdésre válaszolva:

Nem tudtam vele lezárni az ügyet. Amikor azt mondtam neki, hogy nem akarok vele napi kapcsolatban lenni, és vannak lányok, akiket jobbnak tartok nála, akkor egy kisebb hisztit csinált. Menjek akkor azokhoz a lányokhoz - mondta ő, - de majdnem elsírta magát. Sztem jobb, h nem mondtam azt neki, hogy "köztünk mindennek vége", mert valószínűleg jobban kiakadt volna.

Azóta amúgy jobban nyomul, ez a legdurvább. Mondjuk engem nem lep meg, mert ez is csak az eddigi tapasztalataimat igazolja: minél jobban "nemtörődőm" vagyok egy lánnyal, annál jobban nyomul. Minél inkább elhalmozom törődéssel, annál távolabb kerül tőlem, és annál kevesebbet érdeklődik. Ez van, de most nem szívesen játszom az "elérhetetlen rosszfiút", hanem így hozta a helyzet.

Jelenleg a helyzet a következő: foglalkozok vele, teszem a dolgaimat, de igyekszem csökkenteni a távolságot. Nem tartozok neki semmilyen beszámolóval, mert nem a feleségem, de még a barátnőm sem.